Az U.S. Preventive Services Task Force novemberben új ajánlást tett közzé az emlőrákszűréssel kapcsolatban, és ezzel újra fellángolt a szavak és adatok 40 éve folyó, hol tomboló, hol elcsituló háborúja.
Az ajánlásnak, amely szerint elegendő az 50 éven felüli nőket szűrni, mind az orvosok, mind a laikusok körében vannak elszánt támogatói és ellenzői. Bár a médiából úgy tűnhet, hogy új vitáról van szó, valójában az ellentmondó vélemények harca 1969-ben kezdődött, amikor közzétették az első nagy esetszámú emlőrákszűrési program (Health Insurance Plan [HIP] of Greater New York) kezdeti eredményeit. Ezek azt mutatták, hogy a fizikális vizsgálat és a mammográfiás szűrés eredményeként a 40–64 éves nőkben 30 százalékkal csökkent az emlőrák halálozása (JAMA 1971; 215: 1777-85).
Hosszabb követési idő után a HIP adatai azt sugallták, hogy a halálozás csökkenése a 49 évesnél idősebb nőkre korlátozódott. 1977-ben a szerzők azt a következtetést vonták le, hogy a 40–49 éves korosztálynak semmiféle haszna nem származott a szűrésből (Cancer 1977; 39(suppl): 2772-82).
Nem sokkal ezután egy svédországi vizsgálat jó hatásúnak találta az emlőrákszűrést a 40–74 éves korcsoportban (Radiology 1981; 138: 219-22). A HIP eredményeivel ellentétben, 20 éves követés után is előnyösnek mutatkozott a szűrés a 40–49 éves nőkben is, akárcsak az idősebbekben (Lancet 2003; 361: 1405-10).
Több más vizsgálat is alátámasztotta, hogy érdemes emlőrákszűrést végezni, és a mammográfia elfogadottá vált mind az orvosok, mind a kutatók körében. Az a vita azonban, hogy a fiatalabb nőkben is hasznos-e a szűrés, és hogy milyen időközönként érdemes végezni, nem zárult le (Int J Epidemiol 2004; 33: 43-55).
A fiatalabb nők a középpontban
Fellobbantotta a vitát egy kanadai vizsgálat, amely szerint a mammográfiás szűrésen átesett 40–49 éves nők körében nagyobb volt a halálozás kockázata (Can Med Assoc J 1992; 147: 1459-76). Ennek a vizsgálatnak a terve azonban ugyanabban a fogyatékosságban szenvedett, mint a többi korabeli szűrővizsgálat: statisztikai ereje túlságosan kicsi volt ahhoz, hogy kimutassa a fiatalabb nőkben tapasztalható esetleges előnyös hatást (Rhode Island Med 1994; 77: 360-61).
1993 decemberében az USA Országos Rák Intézete (National Cancer Institute, NCI) nyilatkozatot tett közzé, amelyben közölte a mammográfiával kapcsolatos állásfoglalását. Ebben azt állapították meg, hogy a mammográfia egyértelműen előnyösnek bizonyult a 49 évesnél idősebb nőkben, azonban vitatott, hogy van-e haszna a fiatalabbakban, mivel az addigi vizsgálatok nem mutatták ki náluk a halálozás szignifikáns csökkenését. Ezért az NCI visszavonta azt a korábbi ajánlását, amely szerint a 40–49 éves nőkben egy- vagy kétévente rutinszerű szűrést kell végezni. Ez az állásfoglás megegyezett más orvosi szervezetekével (American College of Physicians és U.S. Preventive Services Task Force) is.
Joachim Frank biofizikus, Tim Hunt biokémikus és Dan Shechtman kémikus mellett több neves kutatóval is találkozhatnak a Nemzeti Tudósképző Akadémia növendékei vasárnaptól Szegeden.
A Sleep Health folyóiratban február 26-án jelent meg a Central Queensland University, Appleton Institute for Behavioural Science kutatóinak cikke, amelyben azt a kérdést járták körül, hogy a szexuális aktivitás milyen hatással van az alvásra.
Ez a könyv Rudas János harmadik műve a csoportokról. Aki korábban tanulta és gyakorolta az önismereti, személyiségfejlesztési, emberierőforrásfejlesztési...
Az orvosi szakterületek szétválása óta létezik a nőgyógyászat, amely alapvetően a női reprodukcióval és annak szerveivel foglalkozik. A FÉRFIGYÓGYÁSZAT...
„A Tourette-szindrómás gyermekek napi gondozása/nevelése nem sokban különbözik más gyermekekétől, azonban a Tourette-szindróma és az esetlegesen ezzel együtt...