Zsírsavval agybajok ellen
Megfejtették, milyen mechanizmus révén hat az agyra a ketogén diéta. A remények szerint a módszer az epilepszia tüneteinek enyhítésén túl az Alzheimer-kór, a szkizofrénia, sőt az agytumor ellen is hatásos lehet.
Az epilepszia világszerte mintegy 50 millió embert érint, és kb. harmaduk esetében a jelenlegi kezelések révén a rohamok nem kontrollálhatók kielégítő mértékben. A magas zsír- és alacsony szénhidrát-tartalmú ketogén diéta a gyógyszerre nem reagáló epilepsziások utolsó menedéke, írja a New Scientistben Clare Wilson, sőt a korai stádiumú vizsgálatok szerint az is valószínű, hogy a ketogén diéta a rohamcsökkentésen túl egyéb agyi megbetegedések – Alzheimer-kór, szkizofrénia – kezelésében is hasznos lehet. Néhány agytumoros ember esetében, akik epilepsziás rohamaik kontrollja érdekében kezdtek ketogén diétába, lelassult, sőt megállt a tumor növekedése is – az eredmények annyira bíztatóak, hogy jövőre indul is egy kis esetszámú humán vizsgálat, ami a ketogén diéta agytumorra gyakorolt hatását hivatott bizonyítani. További előnye a ketogén diétának, hogy az így etetett tumoros egerekben megnő a radioterápia hatásfoka, teszi hozzá a New Scientist cikkírója.
Mindazonáltal, a ketogén diétát napjainkban leginkább epilepszia kezelésében használják, így pl. a súlyos rohamokban szenvedő gyermekek terápiájában az 1990-es évek óta. Mint Clare Wilson írja, a diétát használó epilepsziásokban a rohamok száma több mint felével csökken, sőt olyan esetek is előfordulnak, hogy egy-egy tünetmentessé vált beteg úgy hagyja abba az étkezési megszorításokat, hogy utána nem rosszabbodik az epilepsziája.
Ezideig a ketogén diéta hatásmechanizmusával kapcsolatosan csak találgatások voltak, most azonban a University College London sejtbiológus kutatói kiderítették, hogy az eddigi feltételezések nem állják meg a helyüket. A Brain című szaklapban megjelent tanulmány – Seizure control by decanoic acid through direct AMPA receptor inhibition – szerzői, Robin Williams utolsó szerző és munkatársai rájöttek, hogy a zsírsavak egyik lebomlási terméke, a dekánsav felelős a ketogén diéta pozitív hatásáért.
Normális esetben a sejtjeink a táplálék szénhidrátjaiból származó glükózból fedezik energiaigényüket, azonban amikor nem áll rendelkezésre elegendő cukor, a máj a zsírraktárakból felszabaduló zsírt bontja zsírsavakra és ketontestekre, hogy a sejtek a ketontestekkel tudják fedezni energiaigényüket. Az eddigi elképzelések szerint a ketogén diéta hatását epilepsziában annak köszönhetjük, hogy a ketontestek révén a neuronok kevésbé hajlamosak kisüléseket produkálni. Ez az elmélet azonban már eddig is több sebből vérzett, így pl. tudjuk, hogy a ketogén diétát folytatók vérében mérhető magasabb keton-szint és a rohamok száma között nem mutatható ki direkt összefüggés. Ezért a gyanú a hosszú szénláncú zsírsavak egyik lebomlási termékére, a dekánsavra terelődött (a tíz szénatomot tartalmazó telített zsírsav természetesen is megtalálható egyes élelmiszerekben, így pl. a kókusz-zsírban), és korábbi munkák ki is mutatták, hogy epilepsziás egereket dekánsavval etetve csökken a rohamok száma. Mindazonáltal, a molekula hatásmechanizmusa eddig ismeretlen volt.
Robin Williams és munkatársai most egérsejteket használva feltárták, hogy a dekánsav a neuronok egy sejtfelszíni receptorához kapcsolódik, ezáltal csökkenti az idegsejtek ingerelhetőségét. A sejtbiológusok tanulmányából kiderül: a dekánsav az excitátoros ionotróp glutamát-receptor AMPA alegységéhez kapcsolódva gátolja az excitátoros neurotranszmissziót. A molekula ugyanannak a receptornak a nem-kompetitív antagonistája, mint amire a közelmúltban befogadott antiepileptikum, a perampanel is hat (a dekánsav más kötőhelyhez kapcsolódik, mint a perampanel).
A kutatók remélik, hogy eredményeik révén könnyebben kivitelezhető diétával is kordában lehet majd tartani az epilepsziás rohamokat, a ketogén diéta ugyanis igen nehezen követhető (ketogén diéta esetén a táplálék háromnegyede zsír, és csak igen kis mennyiségű szénhidrát engedélyezett), ezért csak kevesen alkalmazzák. Ha humán vizsgálatokban is bebizonyosodik a dekánsav direkt pozitív hatása, elegendő lesz közvetlenül azt fogyasztani a betegeknek, és valamennyivel több szénhidrátot is ehetnek, nyilatkozta Williams. Azonban a cukorstoppot nem lehet majd teljes mértékben feloldani akkor sem, mivel ha a sejtek használhatnak cukrot, a dekánsavat elraktározzák a zsírszövetekbe. Annak biztosításához, hogy a dekánsav bejusson az agyba, továbbra is fontos a viszonylag alacsony szénhidrát-fogyasztás, azonban teljes kiőrlésű kenyeret és tésztát ehetnek majd a betegek, mivel azok cukortartalma lassabb ütemben jut be a vérbe.