Versenyben az evolúcióval
A szuperbaktériumok elleni küzdelemről, az evolúció és a tudomány versenyéről ír a Magyar Idők a MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak kutatási eredményei apropóján.
„Rengetegen vannak, gyorsan szaporodnak, nagyon változékonyak és alkalmazkodók, így a mikroorganizmusok esetében az evolúciós folyamatok hihetetlen sebességgel játszódnak le” – idézik Pál Csabát, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Bolyai-díjas biológusát, a csoport vezetőjét arról, hogy mi teszi olyan nehézzé a baktériumok legyőzését. (A MedicalOnline a közelmúltban közölt interjút Pál Csabával „Minden rezisztens baktériumnak van egy Achilles-sarka” címmel.)
Az Egészségügyi Világszervezet korábbi jelentésében – idézi most fel a Magyar Idők –, egy 114 országot átölelő felmérés alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy az antibiotikum-rezisztencia világszintű fenyegetést jelent a közegészségügy számára, mivel a csökkent kezelhetőség miatt számos fertőző betegség újra járványos méreteket ölthet. Az Egyesült Államokban például a rezisztens baktérium- és gombatörzsek együttvéve legalább kétmillió megbetegedést okoznak évente, amelyek közül huszonháromezer halálos kimenetelű. Méhi Orsolya, a szegedi kutatócsoport tagja ehhez azt fűzi hozzá, hogy a szuperbaktériumok pontos arányát nehéz megbecsülni, de tény, hogy ezek a törzsek rendkívül gyorsan terjednek, elsősorban kórházi körülmények között. Ez utóbbi annak tulajdonítható, hogy a rezisztens kórokozók sűrűsége és változatossága egy közösségen belül a kórházakban a legmagasabb, amit tovább súlyosbít a páciensek legyengült immunrendszere.
Egy baktérium két fő módon válhat szuperbaktériummá: az örökítőanyagában megjelenő, ellenállóságot biztosító mutációk révén (például olyan mutációkkal, amelyek megakadályozzák az antibiotikum bejutását a baktériumsejtbe), illetve géncserével, amikor az ellenállást biztosító gén(eke)t más baktériumoktól szerzi meg. Emellett úgynevezett SOS-génekkel is rendelkeznek, amelyekkel szükség esetén nagyobb sebességre „kapcsolják” mutációs rátájukat. Ez hatékonyan segíti alkalmazkodásukat új stressztényezőkhöz, például az antibiotikumok jelenlétéhez. A bajokat tetézi, hogy az ember a túlzott mérvű, évi 500 ezer tonnányi antibiotikum-felhasználással nemcsak a gyógyászatban, hanem például az állattenyésztésben is, igen erős szelekciós nyomást gyakorol a mikrobákra. Ennek következtében (is) növekszik a szuperbaktériumok száma – olvasható a magyaridok.hu-n.
