Új ismeretek a petefészkrák kialakulásának sejtszintű leírásában

Az esetek körülbelül 75%-ában, amikor valakinél petefészekrákot diagnosztizálnak, a betegség már a 3. vagy 4. stádiumba jutott, ami azt jelenti, hogy áttéteket képzett a test más részein. A mostani cikk egy olyan együttműködésről számolt be a Mayo Clinic orvosai, kutatói és betegei között, amelynek középpontjában az állt, hogy többet tudjanak meg erről a pusztító betegségről.

A kutatás akkor kezdődött, amikor a klinikára került egy 22 éves beteg, aki két olyan ritka genetikai rendellenességgel rendelkezett, amelyek drámaian megnövelik az élethosszig tartó rákkockázatot: egyrészt örökletes BRCA2 mutációt hordozott, amely az örökletes emlő- és petefészekrák (HBOC) szindrómát okozó gének egyike, valamint örökletes TP53 mutációt, amely Li-Fraumeni szindrómát okoz. Az orvosok a betegnél emlőrákot diagnosztizáltak, és a képalkotó vizsgálatok azt is kimutatták, hogy petefészekcisztája van. Bár a ciszta jóindulatú volt, a nő a megnövekedett rákkockázat miatt úgy döntött, hogy masztektómiát és hiszterektómiát végeztet el bilaterális salpingo-ooforektómia eljárás keretében. A további vizsgálatok során a kutatóorvosok korai, rejtett változásokat észleltek a petevezetéket borító epithelialis sejtekben, amelyek a tünetek vagy látható elváltozások megjelenése előtt a petefészekrák első jeleire utalhatnak.

Csapatunk egy olyan árulkodó jelenséget pillantott meg az epitheliumban, amelyet a legmodernebb egyetlensejt-szekvenálási technológiák segítségével képesek voltunk nyomon követni, és feltárni, hogy a beteg epithél sejtjeiben milyen folyamatok zajlottak le, amelyek a petefészekrák fokozott kockázatát idézték elő – nyilatkozta Nagarajan Kannan, a tanulmány társszerzője. – Ezek az új ismeretek utat nyithatnak olyan jövőbeli kezelési stratégiák kifejlesztése előtt, amelyekkel a betegséget a legkorábbi, még a rák kialakulását megelőző stádiumban lehet felismerni.

Jamie Bakkum-Gamez, a cikk másik társszerzője a következőket mondta:

Tudjuk, hogy a petefészekrák legagresszívebb és leggyakoribb formája gyakran valójában a petevezetékben kezdődik. Azonban még nem tudjuk, miért a petevezetékben és hogy valójában hogyan kezdődik a folyamat. A petefészekrák kialakulásának és fejlődésének ismerete nemcsak a korai szűrést lehetővé tévő eszközök kifejlesztéséhez vezethet, hanem személyre szabott kockázatcsökkentési stratégiákhoz és jobb iránymutatásokhoz is a megelőző műtétek időzítésével és a gyermekvállalási tervekkel kapcsolatban.

Dr. Kannan és Dr. Bakkum-Gamez közösen létrehoztak egy élő petevezeték-biobankot, így a betegek által adományozott sejtek és szövetek segítségével a tudósok közvetlenül az emberi szövetekben tanulmányozhatják a petefészekrák sejtszintű kialakulását. A betegektől vett mintákból organoidok, vagyis a petevezetékek kicsinyített változatai tenyészthetők. A biobank átlagos vagy magas petefészekrák-kockázatú betegektől származó organoidokat tartalmaz, és örökletes rákmutációkra specializálódott, mint például a HBOC-szindrómához és a Li-Fraumeni-szindrómához kapcsolódó mutációk.

A petefészekrák pontos sejtes eredete továbbra is az egyik legnagyobb megválaszolatlan kérdés az onkológiában, ami jelentősen korlátozza a korai beavatkozás és az életmentés lehetőségét. Ez a munka megalapozza a petefészekrák korai felismerésének és precíziós megelőzésének új korszakát, különösen az örökletes kockázatú, például BRCA-mutációval rendelkező betegek esetében – fejtette ki Dr. Kannan.

Az egészséges petevezeték két fő típusú hámsejtből áll: multiciliális sejtekből, amelyek több száz olyan csillóval rendelkeznek, amelyek segítik a megtermékenyített petesejt mozgását a petevezetéken keresztül, és váladéktermelő sejtekből, amelyek folyadékot választanak ki a fejlődő embrió táplálására és védelmére. Ám a HBOC-szindrómában és Li-Fraumeni-szindrómában szenvedő betegektől gyűjtött petevezeték-sejtekben a tudósok valami olyan dolgot vettek észre, amit korábban még soha. A kétféle hámsejt helyett a szekréciós sejtek számban messze meghaladták a többcsillós sejteket a petevezetékben. Azt is megállapították, hogy a szekréciós sejtek krónikus gyulladást okoztak, ami bizonyítottan hozzájárul a rák kialakulásához.

Az egyetlensejt RNS-szekvenálás segítségével láthatóvá tettük a petevezeték lumenét borító sejtek fejlődésének zavarait – ezek az eredmények segíthetnek a petefészekrák kialakulásának megértésében és végső soron megelőzésében is – foglalta össze az eredményeket Megan Ritting, a tanulmány társszerzője.

Ezenkívül a progesztineket, vagyis a petefészkek által termelt progeszteron hormon szintetikus analógjait tartalmazó orális fogamzásgátlók akár 50%-kal is csökkenthetik a petefészekrák kockázatát. Ritting és a kutatócsoport azonban meglepetten tapasztalta, hogy ennek a betegnek a petevezeték-sejtjei nem tartalmaztak progeszteronreceptor-fehérjéket, ami arra utal, hogy az orális fogamzásgátlók nem voltak hatékonyak a beteg petefészekrák-kockázatának csökkentésében.

Azoknak a betegeknek a nagylelkű együttműködésével, akik engedélyezik sejtjeik organoid modellekkel és más fejlett technológiákkal történő vizsgálatát, jelentős előrelépést teszünk ezeknek a rákoknak a kialakulásának megértésében. Ez a munka fontos lépés a petevezeték- és petefészekrák kockázatát csökkentő megelőző stratégiák, kezelések és megközelítések kidolgozása felé – összegzett Dr. Bakkum-Gamez. A kutatás következő lépéseiben a tudósok az élő petevezeték-biobank segítségével vizsgálják, hogyan és hol azonosítható a petefészekrák a lehető legkorábbi stádiumában.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Researchers capture first signs of ovarian cancer risk

Epithelial Abnormalities in the High-Risk Fallopian Tube of a Rare TP53/BRCA2 Li-Fraumeni Syndrome Patient With Multiple Tumors

Irodalmi hivatkozás:

Megan L. Ritting et al, Epithelial Abnormalities in the High-Risk Fallopian Tube of a Rare TP53 / BRCA2 Li-Fraumeni Syndrome Patient With Multiple Tumors, JCO Precision Oncology (2025). DOI: 10.1200/PO-24-00589