Tumorok elhárító mechanizmusai
Az OTSZ Online szerint amerikai kutatók lerántották a leplet a “hideg” tumorok által alkalmazott egyik álcázási mechanizmusról, ami új terápiák kifejlesztéséhez vezethet.
A Science Immunology folyóiratban április 26-án jelent meg a Yale School of Medicine kutatóinak cikke, amelyben az immunterápiás kezelések egyik olyan akadályozó tényezőjét sikerült leírniuk, amely számottevően rontja a beavatkozások hatékonyságát.
A T-sejtek a szervezet betolakodók ellen bevetett katonái, legyen szó akár mindennapos fertőzésekről, akár egy daganatos betegségről, így számos, jól alkalmazható immunterápiás módszer gerincét képezik. Mind az orvosok, mind a betegek számára frusztráló azonban, hogy ezek a kezelések nem minden esetben működnek hatásosan. Ennek egyik oka, hogy a daganatos betegségek több mint felénél “nem gyulladt” (non-inflamed) vagy (immunológiai szempontból) “hideg” daganatok alakulnak ki, amelyekbe a rákellenes hatást kifejtő T-sejtek nem tudnak beszivárogni, infiltrálódni.
A Yale kutatói a mostani tanulmányban több mint 1000 emberi fehérje genomszintű szűrésével vizsgálták a T-sejtek kizárásával kapcsolatos lehetséges okokat. Különösen felkeltették érdeklődésüket azok a szignálfehérjék, amelyek befolyásolják a T-sejtek viselkedését a szöveteken belül, pont akkor, amikor azok a gyulladás vagy fertőzés felé vándorolnak.
Az eredmények azt mutatták, hogy a foszfolipáz A2 csoport 10 (PLA2G10) fehérje a rákos szövetekben a normális szövetekhez képest felülexpresszálódott. Ez közös jellemző volt egymástól teljesen különböző daganatos megbetegedésekben. A kutatók ezért nem is álltak meg itt, hanem daganatos egér modellszervezetekben azt kezdték el vizsgálni, hogy egy specifikus monoklonális antitest segítségével ezt a fehérjét hatékonyan lehet-e blokkolni. Igen kedvező eredményeket sikerült elérniük, mivel kiderült, hogy az antitest hatékonyan képes elnyomni a PLA2G10 aktivitását, így a rákellenes T-sejtek könnyebben infiltrálódnak a tumorokba.