Trigeminus stimulátort engedélyezett az FDA az ADHD kezelésére
A PharmaOnline szerint a háromosztatú ideg (nervus trigeminus) ingerlése olyan minimális rizikóval járó non-invazív eljárás, amelynek az alkalmazása előnyöket kínálhat a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar kezelésében.
- Pszichózishoz vezethet az ADHD egyik kezelési formája
- A gyermekkori antipszichotikum-terápia kockázata
- Ha fiatalabb korban iskolázzák be a gyereket, gyakrabban ADHD-s
- A figyelemzavar kockázatát növelő gének
- Hogyan függ össze az ADHD és a táplálkozás?
- Stimulánsok és ADHD
- A neurológiai problémák és személyiségvonások közös genetikai háttere
Mivel a gyógyszeres terápia számos idegrendszeri kórkép (pl. major depresszió, epilepszia) esetén nem vezet kielégítő eredményre, intenzív kutatás folyik az alternatív kezelési lehetőségek területén is. Egyik alternatívaként említhető az idegek stimulációja: a non-invazív transzkraniális mágneses stimuláció vagy a transzkraniális egyenáramú ingerlés egyaránt kedvezően fogadott, non-invazív lehetőségek.
Viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk azonban a transzkután elektromos stimulációval kapcsolatban. Egy USA-beli gyártó nemrégiben egy olyan készüléket tervezett a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar ("Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder" (ADHD)) kezelésére, ami egy a bőrhöz rögzíthető elektródon keresztül valósít meg transzkután idegstimulációt (eTNS).
Az okostelefon nagyságú eTNS-készüléket 62 közepesen súlyos vagy súlyos állapotú ADHD-s gyermeknek (8 és 12 év közöttiek) és szüleiknek a bevonásával vizsgálták. Az eTNS készüléket 4 héten keresztül használták a gyermekeknél vagy bekapcsolt (kezelt ág), vagy kikapcsolt (kontroll ág) állapotban, minden éjjel 8 órán keresztül.
A vizsgálat primer végpontjául az ADHD Rating Score (ADHD-RS) változása szolgált, amely keretén belül hetente 18 kérdést tettek fel a vizsgálatba bevont gyermekek szüleinek.
Az eredmények alapján a vizsgálat első hetében, függetlenül attól, hogy kezelt vagy placebo ágba sorolták a gyermeket, javulás következett be. A javulás a kezelt ágon az elkövetkező hetekben folytatódott, miközben a gyermekek állapota a kontroll ágon az első héten tapasztalt placebo-szinten maradt. A négyhetes kezelés végére a kezelt ágon az ADHD-RS érték az átlagos 34,1-ről 23,4-re csökkent, míg a kontroll-csoportba soroltaknál 33,7-ről 27,5-re redukálódott; mindez szignifikáns hatást takar.
Emellett, az EEG-vizsgálat eredményei is változásokat jeleztek a kezelt ágon, illetve a kezelőorvosok véleménye alapján is javulás következett be az ADHD-s gyermekeknél az eTNS kezelés hatására.
Összességében elmondható, hogy a háromosztatú ideg éjszakánkénti stimulálása a citált randomizált vizsgálat eredményei alapján tompíthatja az ADHD tüneteit.
Az Amerikai Egyesült Államok gyógyszerügyi hatósága, az FDA engedélyezte a transzkután idegstimulációs készülék használatát azoknál a 7 és 12 év közötti ADHD-s gyermekeknél, akik nem szorulnak vényköteles gyógyszerek adagolására. Ez egyben azt is jelenti, hogy forgalomba került az első készülék az USA-ban, amit engedélyezetten alkalmazhatnak a gyermekeknél az ADHD szimptómáinak az enyhítésére.
A készülék használata – a klinikai vizsgálat alapján – minimális rizikóval jár. A kezelések leggyakoribb mellékhatásaként az aluszékonyságot, az étvágynövekedést, az alvászavarokat, a fejfájást és a fáradtságot emelte ki az FDA, közli a lap.
