Téves kockázatbecslés, hibás prevenció
A Stanford University School of Medicine kutatói újraszámolták a lakosság különböző csoportjaira jellemző szívinfarktus- és agyvérzéskockázatot, és kiderült: sok millió ember sztatin- aszpirin- és vérnyomáscsökkentő kezelésén kell módosítani, írja az Annals of Internal Medicine tanulmánya.
A Stanford University School of Medicine kutatói Sanjay Basu vezetésével friss adatok és modern statisztikai módszerek segítségével újrakalkulálták a lakosság különböző csoportjaira jellemző szívinfarktus- és agyvérzéskockázatot. Mint tanulmányukból (Clinical Implications of Revised Pooled Cohort Equations for Estimating Atherosclerotic Cardiovascular Disease Risk, Annals of Internal Medicine) kiderül, több mint 11 millió amerikai esetében lehet téves a számukra felírt sztatin- aszpirin- és vérnyomáscsökkentő kezelés.
A tanulmány mellett megjelent szerkesztői közlemény (Andrew Paul DeFilippis és Patrick Trainor: When Given a Lemon, Make Lemonade: Revising Cardiovascular Risk Prediction Scores) leszögezi: a kardiovaszkuláris (CV) kockázat pontos becslése alapvetően fontos a megelőző kezelésekkel járó előnyök és kockázatok kiegyensúlyozott figyelembe vételéhez; a kockázat alulbecslése következtében egyébként megelőzhető CV-betegségek alakulnak ki, míg túlbecslése esetén szükségtelen kiadások és mellékhatások lépnek fel.
A közlemény hozzáteszi: 2013-ban az Amerikai Kardiológuskollégium (American College of Cardiology) és az Amerikai Szívtársaság (American Heart Association) egy érelmeszesedéshez köthető CV betegségkockázat-becslő skálát dolgozott ki, és ennek alapján készülnek a megelőző kezelés irányelvei is, azonban kiderült: a skála túlbecsüli a kockázatot.
Mint a Stanford közleményében Basu elmondja: két módszert is találtak a 2013-as betegségkockázat-becslő skála javítására. Egyrészt frissítették az adatbázist, aminek alapján a becslés készült, mivel az olyan emberektől származó információkat tartalmazott, akik 1948-ban voltak 30–62 évesek, másrészt modernebb statisztikai eszközöket használtak az adatok értékeléséhez. Mint kiderült, a 2013-as becslés valamennyi kockázati csoportban 20%-kal felülértékelte az érelmeszesedéshez köthető CV betegségekkel kapcsolatos 10 éves kockázatot, így az USA-ban jelenleg kb. 11,8 millió olyan felnőtt élhet, akit tévesen diagnosztizáltak magas kockázatúnak, és akiknek nincs szükségük a számukra jelenleg felírt agresszív kezelésre.
Sok afrikai-amerikai esetében azonban túlságosan alacsonynak bizonyult a 2013-as kockázatbecslés, esetükben érdemes megkezdeni a preventív terápiát, teszi hozzá a megelőző orvoslás stanfordi professzora, aki azt is megjegyzi, hogy új kockázatbecslésüket az annak alapjául szolgáló adatbázis fenntartásáért is felelős Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health) is elfogadta. Az új kockázatbecslés a Stanford University School of Medicine “precíziós egészség” kezdeményezése keretében történt, aminek célja olyan módszerek kidolgozása, amelyek valóban képesek az egészségesek megbetegedését megelőzni, és pontosan diagnosztizálni a betegségeket.
Tanulmányukban a kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy eredményük bizonyítja: a kockázatbecslések időről időre elavulttá válnak, és rutinszerűen frissíteni kell őket.