Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért 2011
Európa legeredményesebb kutatója
Kilencedik alkalommal adják át 2011. november 24-én a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért kitüntetést. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának díját idén Sir Salvador Moncada kapja.
A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma 2003-ban alapított nemzetközi díjat alapított azon kutatók, kutatócsoportok elismerésére, akiknek és amelyeknek a munkája lényeges előrehaladást eredményezett a molekuláris orvostudomány területén. A 10.000 Euro összegű díjra a DE OEC kiemelkedő professzoraiból álló bizottság jelöl.
Az idei díjazott, Salvador Moncada professzor mutatta ki elsőként, hogy az élő sejtek nitrogén monoxidot szabadítanak fel. A felismerés hatására világszerte eredményes kutatómunka indult el. Ma már közismert, hogy a nitrogén monoxid az egyik legfontosabb jel, ami elindítja azt a biokémiai eseménysort, amelynek eredményeként az erek kitágulnak, s ezáltal a vérnyomás csökken, így a nitrogén monoxid a vérnyomás szabályozásának egyik meghatározó eleme.
Hosszú ideje használják hatásosan a nitroglicerint az angina pectoris nevű, súlyos tünetekkel járó koszorúér megbetegedés kezelésére, azonban tudományos rejtély maradt az anyag hatásmechanizmusa, mígnem Moncada professzor kimutatta, hogy az érfalban termelődő nitrogén monoxid gáz az érfal ellazításával csökkenti a vérnyomást, javítja a keringést. Ezzel megoldotta a 100 éves talányt: a nitroglicerin azáltal fejti ki kedvező hatását a szervezetben, hogy nitrogén monoxiddá alakul, s ezzel magyarázható a koszorúereket jótékonyan tágító terápiás hatása, az hogy a betegek percek alatt megkönnyebbülnek a nyelv alá helyezett tablettáktól.
A 80-as években felfedezte, hogy az úgynevezett endothel relaxáló faktor azonos a nitrogén monoxiddal, majd azonosította azt az enzimet is, ami előállítja ezt a molekulát. Ma már az orvosi gyakorlatban is általánosan elterjedt a használata, többek között a koraszülött gyermekek tüdejének kezelésben, szív-érrendszeri problémák, tüdő- valamint daganatos megbetegedések, impotencia gyógyításában, alkalmazzák sokkterápiában és diagnosztikus eszközként is. Így vált a korábban levegőszennyező hatásáról ismert egyszerű kétatomos gáz igazi tudományos szenzációvá, olyannyira, hogy a nitrogén monoxidot a tudományos világ egyik vezető szakfolyóirata, a Science magazin az év molekulájának választotta 1992-ben.
Moncada professzor sokrétű munkásságának jelentős állomása a véralvadás mechanizmusának feltárása. Felismerte, hogy a véralvadás egyik kulcsenzime a tromboxán szintetáz, és kimutatta, hogy a prosztaciklinnek alvadásgátló hatása van. Kutatásai hozzájárultak a tromboxán A2 és a prosztaciklin egymást kiegyensúlyozó hatásának a megismeréséhez, ezzel az érösszehúzódás és értágulás mechanizmusának megértéséhez.
Ezek a kutatások is több alapvető fontosságú gyógyszercsalád kifejlesztését indították el. Számos epilepszia, migrén és malária kezelésére használt készítmény kötődik a nevéhez. Moncada professzor kutatásai az utóbbi években új területekre vezettek, a sejtosztódás és anyagcsere koordinációjának hátterében álló szabályozási folyamatokat tárt fel.
*
Sir Salvador Moncada 1944-ben született Hondurason, Tegucigalpában. 1970-ben az El Salvadori Egyetemen vette át általános orvosi diplomáját. 1973-ban a University of London's Royal College of Surgeons-ben PhD fokozatot kapott, majd a tudományok doktora fokozatot is megszerezte a Londoni Egyetemen. Korábban a Wellcome Research Laboratories kutatási igazgatója volt, jelenleg pedig a Wolfson Institute for Biomedical Research (UCL) igazgatója.
A kutatók legfontosabb eredményességi mutatója. A munkáira érkezett tudományos
hivatkozások száma alapján Sir Salvador Moncada Európa első számú, és a világ második helyen jegyzett élettudományi kutatója. Több mint 740 közlemény, 120 ezer hivatkozás jelzi munkáját. Számos megtisztelő cím és nemzetközi kitüntetés birtokosa, tagja az angol Royal Society-nek, valamint az USA tudományos akadémiájának. Érdemei elismeréseként 2010-ben lovaggá ütötték.
A „Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért” korábbi díjazottjai:
2010-ben prof. dr. Yosef Yarden izraeli kutató nyerte el a kitüntetést a növekedési faktor hormonszerű molekulái tanulmányozásával hozzájárult annak felderítéséhez, hogy milyen szerepet játszanak a növekedési faktorok a rákos sejtek kialakulásában. Úttörő szerepe van számos növekedés faktor és receptoraik felfedezésében.
2009-ben prof. dr. Axel Ullrich vehette át a díjat. Axel Ullrich tudományos érdeklődésének középpontjában a jelátviteli folyamatok tanulmányozása áll, munkáiban a normál sejtek működésének megértése mellett azokat az elváltozásokat kutatja, amelyek az emberi betegségeket okozhatják. Az elismert szakember a világon elsőként kezdte felhasználni kutatásai során a géntechnológia eredményeit.
2008-ban prof. dr. Bruce Spiegelman – az anyagcserezavarok kutatása terén kiemelkedő eredményeket elért – harvardi professzornak ítélték oda a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma által alapított rangos kitüntetést. A professzor munkája során számos, a zsírsejtek kialakulását és funkcióit szabályozó kulcsfontosságú molekulát fedezett fel, ami elősegítette a zsírsejtek működésének megismerését és olyan, az anyagcserezavarokkal kapcsolatos betegségek terápiáját, mint az elhízás vagy a cukorbetegség.
A 2007. évi díjazott prof. dr. Alain Fischer; fő kutatási területe az emberi immunrendszer fejlődése és működése, a veleszületett immunhiány betegségek molekuláris genetikája és ezen betegségek génterápiás kezelése. Több, korábban nem ismert immunhiány betegséget írt le, elsőként fejlesztett ki olyan génterápiás módszert, amely vírusvektorok alkalmazásával biztosítja súlyos, kezelés nélkül 1-1,5 éven belül halálhoz vezető betegséggel született immunhiányos csecsemők és kisgyermekek tartós túlélését.
A 2006. évi díjazott prof. dr. Ralph Steinman, aki felfedezte az immunrendszer egyik legfontosabb sejttípusát, a dendritikus sejteket és igazolta, hogy a dendritikus sejtek karmesterei az immunitásnak. Nemcsak a kórokozókkal szembeni immunválasz szervezésében van szerepük, hanem az autoimmun folyamatokban is. Munkássága számos terápiás eljárás alapjául szolgál.
A professzorok a díjat 2005-ben prof. dr. Thomas A. Waldmann-nak ítélték, aki úttörő munkát végzett az immunválasz szabályozása molekuláris mechanizmusának kutatásában, s akinek az eredményei alapján súlyos immunbetegségek, tumorok, fertőzések gyógyítására nyílik lehetőség.
A kitüntetést 2004-ben prof. Sir Philip Cohen angol kutató kapta, aki eredményeire alapozva létrehozta az élettudományi kutatásokra épülő biotechnológiai ipart is, melynek részesedése lakóhelyén, a város gazdaságában 16 százalék.
A díjazott 2003-ban prof. dr. J. Craig Venter volt, aki megfejtette az ember teljes örökletes információtartalmának, az emberi DNS-nek a nukleotidsorrendjét.