Sérülékenyebbek-e a lombikbébik?
Franciaországban ma minden huszadik gyermek a lombikbébi módszernek köszönheti, hogy megszületett, azaz minden óvodai csoportban vagy iskolai osztályban legalább egy van egy belőlük - írja a 168 óra.
Nem csoda hát, hogy nagy érdeklődést keltett az a napokban közzétett tanulmány, amely minden korábbinál alaposabban tárja fel az orvosi közreműködéssel megfogant gyermekek egészségügyi kockázatait.
Géraldine Viot, a párizsi Cochin-Port-Royal szülészet genetikusa hét éve tanulmányozza a konvencionális vagy támogatott lombik program (IVF/ IVF ICSI) segítségével világra jött gyermekek genetikai vagy nem örökletes deformációinak kockázati valószínűségét. A kutatónő 15 162 olyan gyermek egészségügyi jellemzőit vizsgálta, akik 2003-2007 között jöttek a világra 33 párizsi kórházban IVF (in vitro fertilisation – lombikban történő megtermékenyítés) vagy más, termékenységösztönző orvosi beavatkozás révén.
Eredmények
A számszerűsíthető eredmények szerint a lombikban fogant gyermekek több mint 75 százaléka tökéletesen egészséges. A fennmaradó egynegyednél azonban a statisztikai átlagot kisebb-nagyobb mértékben meghaladó arányban fordulnak elő különféle patológiás esetek, köztük például a retinoblasztóma (a retina rákos megbetegedése), a húgyutak, a genitáliák és a szív kóros elváltozásai. Különösön sűrűn jelentkezik az IVF újszülötteknél az úgynevezett „tűzfolt” – egyfajta jóindulatú érdaganat.
Egy 2009-ben publikált vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a lombikbébiknél a veleszületett betegségek aránya 2,4 százalék volt, a kontrollcsoport 1,1 százalékával szemben. Többek között szájpad-hasadékból, nyelőcső- és végbélfejlődési rendellenességekből, a szívben pedig úgynevezett kamrai sövényhiányból (lyukas szív) találtak többet. Ám ez az arány csak relatíve bizonyul soknak, mert így is jóval alacsonyabb az egész Egyesült Államokra kivetített országos statisztikai átlagnál, amely három százalék körül mozog.
A lombik-program kivételes szerencse
Géraldine Viot egy interjúban a leghatározottabban cáfolta, hogy vizsgálódásának eredményei kérdésessé tennék az orvosilag támogatott megtermékenyítés módszerét és hasznosságát. „Egyáltalán nem, hiszen a statisztika szintjén az adatok egyáltalán nem nyugtalanítóak. Épp ellenkezőleg: az a véleményem, hogy a lombik-program kivételes szerencse azoknak a pároknak, amelyek meddőségi problémákkal küzdenek. Az általam tanulmányozott esetek túlnyomó többségében semmilyen probléma nem mutatkozik.” – mondotta. Végezetül hozzáfűzte, hogy szerinte a jövőben érdemes lenne a már felnőtt lombikbébik termékenységi adatait és az ő gyermekeik egészségségügyi mutatóit is tudományos kutatás tárgyává tenni.
A brit Louise Brownnak, az 1978. július 25-én született első lombikbébinek két (természetes úton fogant) egészséges utódja született. Az elmúlt három évtizedben több millió mesterségesen megtermékenyített gyermek jött a világra, még sincs arra válasz, hogy maga a lombik-módszer hat-e a bébi öröklődő állományára.