Rövid távúak az altruizmus pozitív élettani hatásai
Német és amerikai kutatók újabb vizsgálata szerint csak rövid távon maradnak fenn az altruista viselkedés korábban már bizonyított, kedvező élettani hatásai.
A University of Bonn és a Harvard University közös kutatócsoportja a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban közölt cikkében arról számolt be, hogy az önzetlen segítségnyújtás, altruista viselkedés pozitív élettani hatásai nem maradnak fenn tartósan.
A teljes cikk az alábbi linken érhető el: Armin Falk et al. Delayed negative effects of prosocial spending on happiness, Proceedings of the National Academy of Sciences (2020).
Korábbi vizsgálatok eredményei igazolták, hogy az önzetlen segítségnyújtás, altruista magatartás boldogságérzettel járt, sőt, az altruizmus a segítséget adó személynél kedvező egészségügyi hatásokat is eredményezett, így például csökkentette a vérnyomást, és pozitív hatással volt a szív egészségi állapotára is. Ám ezek az érzések és élettani hatások csak átmenetiek a jelenlegi vizsgálat eredményei szerint.
A mostani vizsgálatban 300 főiskolás hallgató vett részt, és választaniuk kellett kétféle sorsjegy között. Az egyikben 40% eséllyel 100 eurót nyerhettek, amelyet saját céljaikra használhattak fel. A másik sorsjegy választása esetén ők ugyan nem nyerhettek semmit, viszont egy Indiában tevékenykedő nonprofit egészségügyi szervezet az (Operation ASHA nevű, tuberkulózis ellen küzdő NGO) számlájára 350 eurót utalt volna át nyertes szelvény esetén a szerencsejáték szervezője, itt a nyerési esély 60%-os volt. Ráadásul mindkét szerencsejáték valódi volt, azaz nem csak hipotetikusan tették fel a kérdést a vizsgálat vezetői, ténylegesen kiosztottak csaknem 40 ezer eurót az első játék, és 110 ezer eurót a második játék során.
A hallgatók 60%-a a második játékot választotta, azaz amellett döntött, hogy életet mentsen. Ezt követően a hallgatók önbevallásos tesztet töltöttek ki boldogsági állapotukról, amelyen szignifikánsan jobbnak bizonyultak az adakozó hallgatók. Egy hónap múlva azonban a teszteket megismételték, és ekkor már azoknak a hallgatóknak az értékei lettek magasabbak, akik valóban nyertek a játékon, azaz a morálközpontúság felett hosszú távon az eredménycentrikusság győzött.
