hirdetés
2025. július. 17., csütörtök - Endre, Elek.
hirdetés

 

Prosztatarák diagnózisa poligénes kockázati pontszám alapján

A The New England Journal of Medicine (NEJM) folyóiratban jelent meg egy nemzetközi kutatócsoport cikke, amelyben azt vizsgálták, hogy a poligénes kockázati pontszám (polygenic risk score) javíthatja-e a klinikailag jelentős prosztatarák felismerését a szokásos szűrési módszerekhez képest.

A kutatók felvetése az volt: mi lenne, ha egy egyszerű genetikai teszt segíthetne megelőzni a rákos haláleseteket, vagy csak pontosabbá tehetné a szűrővizsgálatokat? A prosztatarák világszerte a második leggyakoribb rákos megbetegedés a férfiak körében, 2020-ban több mint 375 ezer halálesetért felelős. A jelenlegi szűrőeszközök, mint például a prosztata-specifikus antigén (PSA) teszt, hajlamosak a téves pozitív eredményekre, a túldiagnosztizálásra és a szükségtelen kezelésre.

A korai stádiumú prosztatarák ötéves túlélési aránya közel 100%, de ez 50%-ra csökken, ha későn fedezik fel. Ezért a pontos, korai felismerés kulcsfontosságú. Bár a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) és a PSA-vizsgálat módszerei folyamatosan fejlődnek, még mindig sok az olyan agresszív rákos megbetegedés, amelyet csak későn vesznek észre.

A most közölt tanulmányban a kutatók egy olyan prospektív, egycsoportos vizsgálatot végeztek az Egyesült Királyságban, amelyet 55-69 éves, kizárólag európai felmenőkkel rendelkező, prosztatarákos anamnézissel nem rendelkező, illetve jelenlegi gyanú miatt vizsgálat alatt nem álló férfiak voltak. Több mint 40 ezer személyt vontak be háziorvosi rendelőkön keresztül, a résztvevők pedig nyálmintát szolgáltattak a genetikai elemzéshez.

Egy egyedi genotipizáló panel segítségével 130 prosztatarákkal összefüggő egypontos nukleotid-polimorfizmus (SNP; single-nucleotide polymorphism, ejtsd: “sznip”) alapján a kutatók poligénes kockázati pontszámokat számoltak ki. A genetikai kockázat felső 10%-ába (≥90. percentilis) tartozókat további szűrésre hívták be, amely magában foglalta a PSA-vizsgálatot, a multiparametrikus MRI-t és a helyi érzéstelenítésben végzett transzperineális biopsziát. Az MRI-vizsgálatokat a Prostate Imaging Reporting and Data System (PI-RADS) 2.1-es verziója alapján értékelték, és célzott biopsziát végeztek, ha az MRI léziókat mutatott ki. A biopsziát a negatív MRI-vizsgálatokkal rendelkező, magas kockázatú résztvevőknek is felajánlották, a vizsgálat genetikai kockázatot rangsoroló protokollja szerint. A biopsziás mintákat urológus hisztopatológus értékelte és a Gleason-pontszámrendszer alapján osztályozta. A diagnózisokat a National Comprehensive Cancer Network (NCCN) 2024-es prosztatarák kockázati kategóriái szerint osztályozták. A prosztatarákkal diagnosztizált résztvevők a National Institute for Health and Care Excellence (NICE) iránymutatásai alapján részesültek kezelésben. A nem rákos betegeknek öt éven át éves szűrővizsgálatot ajánlottak fel. A statisztikai modellek értékelték a biopszia eredményei és az olyan változók közötti összefüggéseket, mint az életkor, a PSA-szint, az MRI-pontszámok és a családi anamnézis.

Az összesen 40292 meghívott személyből 8953-an (22,2%) jelezték érdeklődésüket, és 6393-an estek át genetikai kockázatértékelésen. Közülük 745-en (11,7%) voltak a poligénes kockázat ≥90. percentilisében, és kaptak behívót a szűrésre. Közülük 468-an (62,8%) estek át MRI-vizsgálaton és biopszián. Prosztatarákot 187 résztvevőnél diagnosztizáltak, a felismerési arány tehát 40,0% volt. A legtöbb rákos megbetegedés (55,1%) klinikailag jelentős volt, és az NCCN-irányelvek alapján kezelést igényelt. A medián életkor a diagnózis felállításakor 64 év volt.

Az eredmények elemzéséből kitűnik, hogy a klinikailag jelentős daganatos esetek 71,8%-a kimaradt volna az Egyesült Királyságban szokásos diagnosztikai eljárás alkalmazásával, amely kizárólag az emelkedett PSA-szintre és az MRI-leletre támaszkodik. Ez rávilágít a genetikai kockázat alapú elemzés hatékonyságára.

A diagnosztizált esetek közül 118 (63,1%) PSA-szintje ≤3,0 mikrogramm/liter volt, ami a hagyományos szűrési küszöbérték alatt van. Még ezen a „normális” PSA-tartományon belül is 43,2%-nak agresszív rákja volt (Gleason-pontszám ≥7). Az MRI-nek is voltak korlátai: A 370 résztvevőnek negatív volt a vizsgálata, de közülük 125-nek mégis volt rákja, amelyből 57 klinikailag szignifikáns volt. A kimutatott rákos eseteknek mindössze 16%-a felelt meg mind a jelenlegi PSA-, mind az MRI-kritériumoknak.

További elemzések azt mutatták, hogy sem az életkor, sem a családi anamnézis önmagában nem jelezte megbízhatóan előre a rákot. A PSA-szint és az MRI poligénes kockázattal való kombinálása azonban javította az előrejelzést, és 0,78-as görbe alatti területet (AUC; area under the curve) eredményezett a klinikailag szignifikáns rák esetében, de a PSA-sűrűség nem jelentett további előnyt.

A prosztatarák 10 éves abszolút kockázatának kiszámításához az Individualized Coherent Absolute Risk Estimator (iCARE) modellt használták. A ≥90. percentilisbe eső poligénes kockázati pontszámmal rendelkező férfiak csaknem mindegyikének a 10 éves kockázata meghaladta a 3,8%-ot, ami a minőséggel korrigált életév-elemzésekből levezetett, klinikailag hasznos küszöbérték.

A poligénes kockázati pontozással a szűréssel felderített esetek mintegy 20,8%-ában becsültek a túldiagnosztizálást (olyan rákos megbetegedések azonosítása, amelyek soha nem okoznának kárt az egyén életében). Bár ez a hagyományos módszerekhez hasonló volt, a tanulmány hangsúlyozta, hogy az alacsony kockázatú esetek aktív felügyelete minimalizálta a túlkezelés mértékét. Az alacsony kockázatú rákos megbetegedésekben (Gleason-pontszám 6) szenvedő férfiak többségét aktív felügyelet alá helyezték, igazodva a szükségtelen beavatkozások elkerülését célzó irányelvekhez.

Kevés nemkívánatos eseményről számoltak be: egy résztvevőnél szepszis, két résztvevőnél húgyúti fertőzés alakult ki, egy résztvevőnél pedig átmenetileg katéterezésre volt szükség. A résztvevők többsége magas iskolázottsági szintű fehér bőrű férfi volt, vagyis egy olyan válogatott csoport, amely a lehetséges felvételi torzítások miatt korlátozhatja az eredmények valós körülmények, szélesebb populáción értelmezett alkalmazhatóságát.

A poligénes kockázati pontszám alapján az első, legveszélyeztetettebb 10%-ba tartozó férfiak megcélzása szignifikánsan javította a klinikailag jelentős prosztatarák felismerését, még akkor is, ha a hagyományos PSA- és MRI-szűrések nem jártak sikerrel. Ez a stratégia a tradicionális módszerhez képest kevesebb agresszív rákos esetet hagyott felderítetlenül, és sok esetben elkerülte az ártalmatlan rákos megbetegedések túldiagnosztizálását. A genetikai kockázati profilok beépítése a nemzeti szűrőprogramokba személyre szabhatja az ellátást, csökkentheti a szükségtelen beavatkozásokat és életeket menthet. Bár a poligénes kockázati pontszám alapján történő szűrés ígéretes módszernek tűnik, további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy ezt a megközelítést kiterjeszthessük különböző populációkra is, beleértve az alulreprezentált faji/etnikai csoportokat, például a fekete férfiakat, akiknek ráadásul átlagosan magasabb a prosztatarák kockázata, vagy finomítani lehessen a szűrési korhatárra vonatkozó irányelveket, és a vizsgálat hosszú távú hatásait is értékelni lehessen.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Genetic test outperforms PSA and MRI in spotting deadly prostate cancer early

Assessment of a Polygenic Risk Score in Screening for Prostate Cancer

Irodalmi hivatkozás:

Jana K. McHugh, Elizabeth K. Bancroft, Edward Saunders, et al. Assessment of a Polygenic Risk Score in Screening for Prostate Cancer, N Engl J Med (2025), DOI: 10.1056/NEJMoa2407934, https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa2407934

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink

  • learn more SCID-5-CV (Strukturált klinikai interjú a DSM-5® zavarok felmérésére)

    A SCID-5-CV lépésről lépésre segít a klinikusoknak a DSM-5 diagnózisainak...

  • learn more Reflective recovery

    In this book we invite the reader to take a few steps into the “multiverse” of 12-step fellowship recovery cultures. These fellowships exist in many different...

  • learn more Élettörténetek a pszichoterápiában

    A pszichoanalízisről  egy kliens megjegyzése alapján a kezdetektől tudjuk, hogy beszélgető kúra. Mégis, fél évszázadon keresztül...

  • learn more Trauma-eredetű disszociáció

    A gyermekkori bántalmazás és elhanyagolás, ahogyan más traumatikus élmények is, bármely korban és bárhol előfordulhatnak. Ugyanígy nem...

  • learn more A magánpraxis-marketing kézikönyve

    A magyar privát egészségügy robbanásszerű növekedésének lehetünk tanúi. De évről évre már nem csak a magánpraxisokban...

  • learn more És mégis - Összegyűjtött írások (1983-2015)

    B. Gáspár Judit könyve három évtized írásait gyűjti egybe. Pszichoanalitikus szemléletű kortárs gondolkodó szólal...

  • learn more Képes szimmetria

    A Széchenyi-díjjal kitüntetett, kémiával foglalkozó, nemzetközileg elismert akadémikus szerzőpáros könyve pontosan és ugyanakkor közérthetően,...

  • learn more Mi is emberek vagyunk

    A húsz interjút és egy szívinfarktus személyes történetét tartalmazó könyv orvosok nyilatkozatai alapján mutatja be a száz sebből vérző magyar...

  • learn more Marketing pirula recept nélkül

    A könyv az egészségügy speciális, de sokakat érintő területét vizsgálja, és az elméletet egyben konkrét gyakorlati példákkal...

  • learn more Az Önök Bizottsága

    Ebben a sorsfordító korszakban mit jelentett az amerikai pszichoanalitikusok kezdeményezésére 1938-ban létrehozott szervezet, az Emergency Committee on...

  • learn more Pszichoanalitikus terápia a gyakorlatban

    A mű nemcsak címében kézikönyv, a modern pszichoanalitikus pszichoterápia tankönyvét hozta létre a szerző –...

  • learn more Gyermekbántalmazás

    A bántalmazott gyermekek védelme érdekében kiemelt fontosságú az esetek korai felismerése, a védő intézkedések mielőbbi megtétele. Könyv célja, hogy...

  • learn more A bizalomtól a találkozásig - Ajkay Klára összegyűjtött írásai és előadásai

    Ajkay Klára klinikai pszichológus, pszichoanalitikus és pszichodráma...

  • learn more Misce fiat...

    Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös, tiszteletbeli elnöke a 70. születésnapjára állította össze a kamara elmúlt 20 évének történetét...

  • learn more Szemészet

    Napjainkban új kihívások várnak a szemésztársadalomra. A népesség elöregedésével nő az időskorban előforduló szembetegségek száma. A 80 éven felüli lakosság...

  • learn more Gipsz- és kötéstechnika

    A konzervatív töréskezelés sikere ma is a csonttöréseket rögzítő kötések megfelelő kiválasztásától és alkalmazásától függ. A hosszú...

  • learn more Tükröm, tükröm...

    Ha a tükör nem, ez a könyv megmondja, hogy a problémáink elől, önmagunk elől nem tudunk elmenekülni. A Zsigmond Márta-médiadíjas újságíró, költő és...

  • learn more Bevezetés a tanulás lélektanába

    A két kiváló pszichológus a szomszédos tudományágakból - a neuropszichológiából, az agykutatásból, a kogníciós és a mesterséges...

  • learn more Akadémikus portrék - Hollán Zsuzsa - orvos-hematológus

    „… tény, hogy három, Magyarországon az ötvenes években elmaradott, alapvetõen fontos szakmát...

  • learn more Odú vagy kelepce?

    Hogy kik is vagyunk, mit akarunk az élettől és mi a szerepünk a világban, azaz identitásunk, mindegyikünk számára fontos kérdés. Valódi önmagunk...