Összefüggést mutattak ki a szorongásos zavarok és a kolin szintje között
Klinikailag jelentős, 8% körüli különbséget figyeltek meg az egészséges és a szorongásos zavarokban szenvedő betegek prefrontális kérgében mérhető kolinszint között.
A Molecular Psychiatry folyóiratban szeptember 5-én jelent meg a UC Davis Health kutatóinak tanulmánya, amelyben kimutatták, hogy szorongásos zavarban szenvedő emberek agyában szignifikánsan alacsonyabb a kolin szintje. A metaanalízis 25 korábbi vizsgálat adatait elemezte, összehasonlítva 370 szorongásos beteg és 342 egészséges kontroll neurometabolit-szintjeit. Az eredmények szerint a kolin koncentrációja átlagosan 8%-kal alacsonyabb volt a szorongásos zavarban szenvedőkben, különösen a prefrontális kéregben, amely a gondolkodás, az érzelmek és a viselkedés szabályozásában játszik központi szerepet.
Jason Smucny, a tanulmány társszerzője kiemelte, hogy ez az első metaanalízis, amelyben a szorongásos zavarokra jellemző kémiai mintázatot sikerült kimutatni. Az eredmények arra utalnak, hogy a megfelelő táplálkozási beavatkozások, például a kolinpótlás, hozzájárulhatnak az agy kémiai egyensúlyának helyreállításához és a betegek állapotának javításához. A kolin alapvető szerepet tölt be a sejthártyák felépítésében, valamint olyan agyi funkciókban, mint a memória, a hangulatszabályozás és az izomműködés. A szervezet ebből csak kis mennyiséget képes előállítani, ezért a szükséges mennyiség döntő része a táplálékból származik.
Richard Maddock, a tanulmány első szerzője pszichiáterként és kutatóprofesszorként évtizedeken át foglalkozott szorongásos betegek kezelésével és kutatásával. Rámutatott, hogy a szorongásos zavarok alkotják az Egyesült Államok leggyakoribb mentálisbetegség-csoportját, amely a felnőttek mintegy 30%-át érinti, és gyakran súlyos életminőség-romlást okoz. A szorongásos zavarok közé tartozik a generalizált szorongás, a pánikzavar, a szociális szorongás és a különféle fóbiák.
A szorongás kialakulása összefügg az agy különböző területeinek működésével. Az amygdala például a biztonság és a veszély érzékelésében játszik szerepet, míg a prefrontális kéreg a tervezésben és döntéshozatalban. A szorongásos zavarok gyakran társulnak neurotranszmitter-egyensúlyzavarokkal is, például a noradrenalin szintjének emelkedésével, amely a szervezet „harcolj vagy menekülj” (“üss vagy fuss”) reakciójának része. Normál körülmények között az agy képes megkülönböztetni a kezelhető és a valóban fenyegető helyzeteket, szorongásos zavarban azonban a mindennapi, ártalmatlan ingerek is túlzott fenyegetésként jelenhetnek meg.
Maddock és Smucny hosszú ideje vizsgálják az agy kémiai folyamatait proton mágneses rezonancia spektroszkópia (1H-MRS) segítségével, amely nem invazív módon képes kimutatni az agyszövetekben jelen lévő vegyületeket. A módszer MRI-készüléket használ, de nem képet alkot, hanem a szövetek kémiai összetételéről ad információt. Maddock korábbi vizsgálataiban már észlelte a kolin alacsony szintjét pánikzavarban szenvedő betegeknél, ezért döntött úgy, hogy kiterjedt metaanalízist végez. Bár kutatócsoportjával a vizsgálat kezdetén gyanították, hogy a betegek körében a kolin szintje alacsony lesz, az eredmények még őt is meglepték, hiszen az agyban a 8%-os csökkenés klinikailag jelentősnek számít.
A kutatók feltételezik, hogy a szorongásos zavarokban tapasztalt fokozott „harcolj vagy menekülj” aktivitás növeli a kolinigényt, ami hozzájárulhat a szint csökkenéséhez. Bár még nem bizonyított, hogy a kolinbevitel növelése közvetlenül csökkenti a szorongást, a kutatók hangsúlyozzák a kiegyensúlyozott étrend fontosságát. Maddock figyelmeztetett, hogy a betegek ne próbálják önállóan, túlzott mennyiségű kolinkiegészítővel kezelni állapotukat, ugyanakkor érdemes ellenőrizni, hogy étrendjükben elérik-e az ajánlott napi mennyiséget. Korábbi vizsgálatok szerint az Egyesült Államok lakosságának többsége, beleértve a gyermekeket is, nem jut elegendő kolinhoz.
A kolin gazdag forrásai közé tartozik a marhamáj, a tojássárgája, a marhahús, a csirke, a hal, a szójabab és a tej, míg bizonyos omega-3 zsírsavak – például a lazacban találhatók – különösen hatékonyan segíthetik a kolin agyi hasznosulását. A kutatás eredményei új irányt mutatnak a szorongásos zavarok megértésében, és megerősítik az étrendi módosítások szerepének fontosságát a kezelésben.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Anxiety disorders tied to low levels of an essential nutrient in the brain
Irodalmi hivatkozás:
Richard J. Maddock et al, Transdiagnostic reduction in cortical choline-containing compounds in anxiety disorders: a 1H-magnetic resonance spectroscopy meta-analysis, Molecular Psychiatry (2025). DOI: 10.1038/s41380-025-03206-76
