Tudomány
Nem a hasi hájréteg okozza a metabolikus szindrómát
.jpg)
A májelzsírosodás az oka a metabolikus szindrómának, azaz a súlyos anyagcsere-problémáknak, például az inzulin-rezisztenciának, vagyis annak, hogy a szervezet nem képes lebontani a cukrot.
A metabolikus szindróma (inzulin rezisztencia szindróma) egy olyan gyakori állapot, amelyre elhízás, magas vérnyomás, magas vércukorszint és kóros vérzsír-összetétel jellemző. A felsorolt kockázati tényezők együttes jelenléte nagyban megnöveli a koszorúérbetegség, a stroke és a cukorbetegség kialakulásának esélyét.
„Nagy számú kutatás szól arról, hogy a hason – a zsigerekben – felszaporodó zsírréteg anyagcsere-problémákkal áll összefüggésben. Ebből alakult ki az a vélekedés, hogy a zsigeri zsírréteg az oka az anyagcserezavarnak. Ezzel szemben mi azt találtuk, hogy a májban lévő túl sok zsír – tehát nem a hasi hájréteg – okozza az anyagcsere diszfunkciót. A hasi zsírfelszaporodás ártalmatlan mellékjelenség, amely a zsírmájhoz köthető” – mondja a Washington Egyetem Táplálkozástudományi Központjának professzora, Samuel Klein.
Testünk zsírrétegének túlnyomó többsége szubkután, bőr alatti zsírréteg, körülbelül 10% zsír található a hasban, és egészen kevés a belső szervekben, például a májban és az izmokban.
A kutatás során összehasonlították olyan kövér emberek leleteit, akiknél magas volt a májzsír mennyisége, olyanokéval, akiknél normális volt az érték. (A két csoport tagjainak egyéb jellemző tulajdonságai – életkor, nem, testtömeg-index, testzsír-arány, az elhízás mértéke – megfeleltek egymásnak.)
Miután elemezték a kutatók az eltérő zsigeri zsírmennyiséggel, illetve májzsír mennyiséggel rendelkező kövér emberek adatait, arra a megállapításra jutottak, hogy a májban felgyülemlett túlzott mennyiségű zsírral rendelkezőket veszélyezteti a metabolikus szindróma.
„Nem tudjuk egyelőre, miért koncentrálódnak egyes emberek májában, illetve izmaiban a zsírok, főként a trigliceridek, és másokéban miért nem” – mondja az egyik kutató. „De adataink arra engednek következtetni, hogy egy bizonyos fehérjéhez (CD36) köthető a zsírsavaknak a véráramból a különböző szövetekbe juttatása.” (A zsírsavak a zsírok 'építőkövei'.)
Azoknál az embereknél, akik emelkedett májzsír-értékkel rendelkeztek, a CD36 szintje alacsonyabb volt a zsírszövetekben, és magasabb az izomszövetben.
A kutatók feltételezik, hogy a CD36 fehérje aktivitásában beállott változások lehetnek a felelősek azért, hogy a vérben keringő zsírsavak elkerülik a zsírszöveteket, és a májba, izomszövetekbe jutnak, ahol trigliceriddé (zsírrá) alakulnak át. A szövetek megnövekedett zsírsavfelvétele okozhatja az anyagcsere-problémákat. Azokat a kövér embereket, akiknél nem magas a májzsír-érték, elég bíztatni, hogy csökkentsék a testsúlyukat, míg az emelkedett májzsírérték rendkívül magas kockázatot jelent a szívbetegségre és a cukorbetegségre. Őket kezelni kell, segíteni a súlycsökkenést, mivel már egy-két kilogramm súlycsökkenés is nagy különbséget jelent az életkilátásokban.
„A zsírmáj betegség teljes egészében visszafordítható. Ha bekövetkezik némi súlycsökkenés, a máj zsírtartalma észrevehetően csökkenni fog. Gyakorlatilag már két nap kalóriamegvonás is jelentős mértékben csökkentheti a máj zsírtartalmát és javíthatja az inzulin-érzékenységet.”
