Nem a gyerek hibája!
Az elmúlt években egyre aggasztóbb méreteket ölt a gyermekkori elhízás, ami mögött sokkal több rejlik, mint gondolnánk, írja az ElitMed.
A KSH adatai szerint ma már minden negyedik-ötödik iskoláskorú gyermek túlsúlyos, a tendencia pedig romló. Sokan hajlamosak ezt egyszerűen a „rossz étkezési szokásokra” vagy a „kevés mozgásra” fogni – de a valóság ennél jóval összetettebb. A gyermekkori túlsúly mögött gyakran pszichés, hormonális és társadalmi tényezők egyaránt meghúzódnak.
|
Magyarország több mint egy évtizede részt vesz a WHO COSI-programjában (Childhood Obesity Surveillance Initiative), amely az európai gyermekkori elhízás alakulását vizsgálja. A legutóbbi teljes felmérésben, 2016-ban a 6–8 évesek körében a helyzet így festett:
Vagyis a számok minden módszerrel egy irányba mutatnak: minden negyedik magyar kisiskolás érintett. A következő teljes adatközlés 2025 tavaszán várható, de az előzetes eredmények nem sok jót ígérnek: a trendek inkább romlást, semmint javulást jeleznek. Az adatok azt is világossá teszik, hogy a túlsúly nem mindenhol egyformán gyakori.
Ez nem más, mint a társadalmi különbségek testi lenyomata: az anyagi és szociális hátrányok gyakran már az iskolapadban ráégnek a gyerekek egészségére. |
Ha a gyermek túlsúlyos vagy elhízott, az nem pusztán esztétikai kérdés, hanem súlyos egészségügyi probléma: a gyermekkori elhízás növeli a felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, mozgásszervi panaszok és pszichés zavarok kockázatát. A kutatások egyértelműek: aki gyermekként elhízott, és felnőttkorára sem változtat, átlagosan tíz évvel rövidebb életre számíthat.
A gond ráadásul nagyon korán, 6–9 éves korban, sőt már születéstől fogva megjelenhet. És ami gyerekként „csak pár kiló plusznak” tűnik, az sokszor egész életre szóló következményt hagy maga után.
Sok szülő megijed, amikor gyermeke hízni kezd: „Biztosan hormonprobléma van a háttérben.” Az endokrinológiai vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy mindösszesen az elhízott gyerekek 1 százalékánál áll valóban hormonális vagy szervi eltérés a háttérben.A fennmaradó 99 százaléknál a fő ok az életmód: a túlzott kalóriabevitel, a mozgásszegény mindennapok és a digitális eszközök korlátlan használata.
Dr. Hirsch Anikó, a Bethesda Gyermekkórház gyermekpszichiátere szerint a gyermekkori elhízás hátterében nagyon gyakran lelki okok is állnak: „Az evés a legősibb megnyugtató tevékenységünk. Sok gyerek nem azért eszik túl sokat, mert éhes, hanem mert feszültséget old, vagy mert ez vált a szorongás kezelésének eszközévé. A mai gyerekek rengeteg teljesítményelvárásnak vannak kitéve: jól kell tanulniuk, sportolniuk, közben helyt kell állniuk a közösségi kapcsolatokban is. Nem csoda, ha egy részük az ételben talál megnyugvást.” A szakember kiemeli: az elhízás nem pusztán testi probléma, hanem komoly lelki terheket is okoz. A túlsúlyos gyerekeket gyakran csúfolják, kiközösítik, ami ördögi körhöz vezethet. A szégyen és az önbizalomhiány újabb evési rohamokat vált ki, így a gyermek még inkább bezáródik ebbe a körforgásba. „Sokan gondolják, hogy a megoldás egyszerű: diéta és sport. A valóságban azonban a gyermekkori elhízás ennél bonyolultabb. A pszichés és hormonális tényezők miatt a ’kevesebbet egyél’ üzenet sokszor nemhogy nem segít, hanem további szorongást és kudarcélményt okoz a gyermeknek.
