Minden nap egy alma (illetve eper)…
A kaliforniai, La Jolla-i Salk Intézet kutatói azt mondják, nem almából kell enni minden nap egyet, hogy az orvost távol tartsuk, hanem eperből, de nem is egyet, hanem 37-et. Ekkor azonban nemcsak egy orvost tarthatunk távol magunktól, hanem orvosok egész ármádiáját: a neurológust, az endokrinológust és talán még az onkológust is.
Az intézet Celluláris Neurobiológiai laboratóriumában végzett vizsgálatok a PLoS ONE online folyóiratban jelentek meg június 27-én. A közlemény legfontosabb állítása, hogy a fisetin, egy, a természetben – főleg az eperben, de kisebb mennyiségben más gyümölcsökben, zöldségekben is – előforduló flavonoid enyhíti a diabétesz szövődményeit. Korábban már ugyanez a laboratórium kimutatta, hogy a szövettenyészetben szaporított neuronok túlélését elősegíti a fisetin, valamint egészséges egerekben javítja az emlékezeti funkciókat. Mivel a fisetin láthatóan több szervrendszerre hat jótékonyan, számos egészségügyi probléma ellen használható.
„A mostani közlemény elsőként számol be arról, hogy egy szer az 1-es típusú diabétesz egérmodelljében megelőzi mind a veseszövődményeket, mind pedig az agyat érintőket. Sőt, leírjuk a hatások valószínű molekuláris alapját is” – mondja David Schubert professzor, a laboratórium vezetője és a közlemény egyik társszerzője.
Dr. Pam Mahor, a laboratórium senior tagja és a közlemény fő szerzője először 10 éve fedezte fel, hogy a fisetinnek neuroprotektív tulajdonsága van. „A növényekben a flavonoidok egyrészt napvédő szerepet töltenek be, másrészt védik a leveleket és a gyümölcsöket a rovaroktól. Élelmiszerként az ún »mediterrán diéta« alkotóelemei, és hozzájárulnak ennek védő hatásához” – magyarázza. Más, sokat emlegetett flavonoidok az áfonyában és a vörösborban előforduló polifenol természetű anyagok.
Bár a kutatócsoport elsősorban a neurobiológiával foglalkozik, dr. Mahor és munkatársai meg voltak győződve arról, hogy a fisetin – más flavonoidokhoz hasonlóan – a diabéteszes betegekben jelentkező rendellenességek egész spektrumára jótékonyan hat. Ennek igazolásához megvizsgálták, mi történik, ha fisetinnel egészítik ki az Akita egér – egy 1-es típusú diabéteszes egérmodell – táplálékát.
Az Akita egerek vércukorszintje magasabb a normálisnál, és az 1-es és 2-es típusú diabéteszben megfigyelhető súlyos szövődmények is fellépnek bennük, köztük a diabéteszes nefropátia, a retinopátia és a neuropátiák, amelyek a tapintás- vagy a hőérzet elvesztésével járnak.
A fisetinnnel kiegészített táplálékon tartott egerek ugyan diabéteszesek maradtak, de az akut vesemegnagyobbodás vagy hipertrófia – amit a kezeletlen egerekben tapasztalnak – visszafejlődött, és a vizelet magas fehérjetartalma – a vesebetegség biztos jele – jelentősen csökkent. Emellett a diabéteszes egerekben megfigyelhető szorongásos tünetek is elmúltak. Mint dr. Mahor elmondta, ha a normális egeret egy nagy területű edénybe teszik, explorálni kezdi környezetét. A szorongó egerek ezzel szemben nem járják be a területet, akár teljesen mozdulatlanok maradnak. Az Akita egerek erős szorongást mutattak, de a fisetin hatására mozgási aktivitásuk a normál szintre tért vissza.
A hatások mögött rejlő molekuláris mechanizmus a kutatók szerint abban áll, hogy a fisetin adásakor a vérben és agyban csökkent annak a cukornak a szintje, amely az előrehaladott glikációs végterméknek (AGE) nevezett fehérjéhez kötődik. Ezt a csökkenést a glioxaláz-1 enzim aktivitásnövekedése kísérte – ez az enzim elősegíti a toxikus AGE prekurzorok eltávolítását.
Az, hogy a fisetin fokozza egy AGE-antagonista enzim működését, rendkívül érdekes, mivel sok bizonyíték támasztja alá, hogy a legtöbb, ha ugyan nem mindegyik diabéteszes szövődmény esetében magas a vér AGE szintje. A fisetin az első olyan anyag, amelyről kimutatták, hogy növeli a glioxaláz-1 aktivitását.
Különös módon, az extrém magas AGE szint a gyulladásos folyamatokkal is korrelál, amelyekről azt gondolják, hogy elősegítik egyes rákok kialakulását. És valóban: mások által publikált vizsgálatok szerint a fisetin mind szövettenyészetben, mind állati modellben gátolja a prosztata sejtjeinek tumoros elfajulását.
Ahhoz, hogy emberben annyira megnöveljék a vér fisetin szintjét, mint az Akita egerekben, dr. Mahor becslése szerint napi 37 epret kellene enni, feltéve, hogy az emberek is hasonlóan metabolizálják a fisetint, mint az egerek. Dr. Mahon reálisabbnak gondolja, hogy ezt a fisetin mennyiséget táplálékkiegészítő formájában vigyék be az emberi szervezetbe, nem pedig gyümölcsként.
Dr. Schubert elmondta, hogy a fisetin hatásos volt az Alzheimer-kór egérmodelljében is. Többen kimutatták, hogy a diabétesz fokozza az Alzheimer-kór kockázatát, s a fisetin többek között fontos preventiv szer lehet.
