Milyen étrend lenne a legjobb az egészséges öregedés elősegítéséhez?
Egy összefoglaló tanulmány a manapság divatos táplálkozási formák, étrendek fiziológiai hatásait hasonlította össze az öregedéssel asszociálható betegségek megelőzésére gyakorolt hatásaik szempontjából.
A Nutrients folyóiratban augusztus 7-én jelent meg a University of Medicine and Pharmacy of Craiova kutatóinak cikke, amelyben azt a kérdést boncolgatták, hogy bizonyos táplálkozási minták, szokások, étrendek hogyan segíthetik elő az egészséges öregedést a kulcsfontosságú molekuláris útvonalakra gyakorolt hatásaik révén. A kutatás apropóját a világ népességének folyamatos öregedése adta, mivel a várható élettartam növekedésének következtében a világ népessége az 1950-ben mért hárommilliárdról 2022-re több mint nyolcmilliárdra nőtt, ám a hosszabb abszolút élettartam mellett továbbra is kihívást jelent az optimális egészségben töltött élettartam hossza. A kronológiai életkort (CA; chronological age) általában az öregedés értékelésére használják; az egyéni különbségek miatt azonban ez nem feltétlenül tükrözi pontosan a biológiai öregedést. Ez arra késztette a kutatókat, hogy olyan alternatív biológiai markereket vizsgáljanak, amelyekkel az öregedési folyamatok pontosabban mérhetők. A táplálkozási beavatkozások, az étrendi szokások megváltoztatása ígéretes stratégiaként jelenik meg az öregedéssel kapcsolatos kihívások leküzdésére és az egészségi állapot javítására. Ezért kulcsfontosságú annak feltárása, hogy az étrend hogyan befolyásolja az öregedéssel kapcsolatos molekuláris útvonalakat, és az eredmények személyre szabott stratégiák kidolgozásához vezethetnek az egészséges öregedés megvalósítása érdekében.
A mostani tanulmányban elsőként vizsgált módszer kalóriakorlátozás volt, ami a kalóriabevitel csökkentését jelenti az egyéb szempontokból megfelelő táplálkozás biztosítása mellett. A legújabb tanulmányok szerint ezzel javítható az anyagcsere-egészség, csökken az elhízás kockázata, és késleltethetők az öregedéssel összefüggő állapotok, például a demencia és az izomtömeg elvesztése. Egy összesen 218, 21 és 51 év közötti, nem elhízott személyeken végzett vizsgálat arról számolt be, hogy a napi kalóriabevitel 25%-os csökkentése jelentős súlyvesztéshez, a lipidprofilok javulásához és a biológiai öregedés lassulásához vezetett a “normál” (kontroll) étrenden élőkhöz képest. Megjegyzendő viszont, hogy a kalóriakorlátozás egészségi állapotra és öregedésre gyakorolt hosszú távú hatásai továbbra is tisztázatlanok.
Az időszakos böjtölés a koplalás és a normál étkezés időszakainak váltakozását jelenti. Egyes állatfajoknál, például a férgeknél és a gyümölcslegyeknél az időszakos böjtöléses beavatkozások bizonyítottan meghosszabbíthatják az élettartamot. Egy 60 résztvevővel végzett vizsgálat eredményei szerint, amelyet 48 és 52 év közötti személyek bevonásával folytattak le, a négy héten keresztül alkalmazott váltakozó napi böjt (ADF; alternate-day fasting) hatására javult a szív- és érrendszeri egészség, és csökkent a jövőbeli szív- és érrendszeri események kockázata.
A hosszú távú időszakos böjtről (intermittent fasting, más néven time-restricted feeding; TRF) kimutatták, hogy csökkenti a gyulladást és javítja a koleszterinszintet. Egy 24 idősebb felnőtt bevonásával végzett vizsgálatban hat héten keresztül alkalmaztak TRF-et, ami a pulzus és az éhségérzet csökkenését mutatta ki; azonban nem figyeltek meg jelentős hatást a szív- és érrendszeri funkciókra vagy más egészségügyi markerekre.
A zöldségekben, gyümölcsökben és olívaolajban gazdag, telített zsírokban szegény mediterrán étrend jól dokumentáltan képes megelőzni az időskori betegségek kialakulását. Ez az étrend az alapvető tápanyagok és antioxidánsok kiegyensúlyozott fogyasztására helyezi a hangsúlyt, amelyek elősegítik az egészséges öregedést. Egy in vivo vizsgálatban a szűz olívaolajjal etetett patkányoknál a kontrollhoz képest alacsonyabbnak bizonyult a káros fehérjék szintje, és jobb volt a mitokondriális működéssel és az oxidatív stresszel kapcsolatos génexpresszió. Egy másik, nagy elemszámú, összesen 1279 idős (65 és 79 év közötti) személyen végzett vizsgálat azt állapította meg, hogy a mediterrán típusú étrend valóban lassította a biológiai öregedési folyamatot és javította a kognitív funkciókat, különösen a nők esetében. Emellett egy nyomon követési vizsgálat azt mutatta, hogy ez az étrend pozitívan változtatta meg a bélmikrobiom töredezettségét jelző markereit, és a gyulladásos markerek csökkent expresszióját eredményezte.
A ketogén étrend, amelyet magas zsír- és alacsony szénhidrátbevitel jellemez, bizonyos állatmodellekben szintén bizonyított módon képes meghosszabbítani az élettartamot és javítani a kognitív funkciókat. Az embereken végzett klinikai vizsgálatok azonban eddig elsősorban ennek az étrendi beavatkozásnak a testtömegcsökkentés, fogyás elősegítésére gyakorolt hatásaira összpontosítottak, és a szív-érrendszeri egészségre gyakorolt hatásainak vizsgálata vegyes eredményt hozott. Egy vizsgálat, amely a ketogén és a mediterrán jellegű étrendet hasonlította össze prediabéteszben vagy 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő személyeknél azt találta, hogy bár mindkét étrend fogyáshoz vezetett, a ketogén étrend alkalmazását követően magasabb volt az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL; low-density lipoprotein, azaz a “rossz” koleszterin) szintje, ami károsnak tekinthető. Egy másik vizsgálat arról számolt be, hogy a ketogén diéta csökkentheti a koleszterinszintet; ez az étrendi megközelítés azonban csökkent étvágyhoz és gyomor-bélrendszeri problémákhoz is vezetett, így aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy alkalmas-e az idősek számára. Ezért ebben a populációban további kutatásokra van szükség a ketogén diéta biztonságosságának és hatékonyságának értékeléséhez.
A szerzők szerint a jövőbeli kutatásoknak a különböző ún. “kronotáplálkozási” formákra kell összpontosítaniuk, amely azt tükrözi, hogy az ételek időzítése hogyan befolyásolja az anyagcsere-folyamatokat és az egészséget, a specifikus étrendek öregedésre gyakorolt hatását, valamint tovább kell fejleszteni az étrend és az egészség közötti összefüggések mérésére szolgáló eszközeinket, módszereinket. Ezek az adatok együttesen lesznek képesek hatékony alapul szolgálni a személyre szabott táplálkozási stratégiák kidolgozásához az egészségmegőrzés fokozása és az életkorral összefüggő kóros állapotok enyhítése érdekében.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Irodalmi hivatkozás:
Surugiu, R., Iancu, M. A., Vintilescu, Ș. B., et al. (2024). Molecular Mechanisms of Healthy Aging: The Role of Caloric Restriction, Intermittent Fasting, Mediterranean Diet, and Ketogenic Diet—A Scoping Review. Nutrients. doi:10.3390/nu16172878
