Mesterséges sejt – Visszhang a tudósok körében
A tudományterület szakemberei gyorsan reagáltak arra a csütörtöki bejelentésre, hogy amerikai kutatók mesterséges DNS által irányított élő sejtet hoztak létre.
Mint Craig Venter elmondta, kutatócsoportjának végső célja, hogy különböző felhasználási célokra olyan élő szervezeteket tervezzenek, amelyek az eredeti, természet által szándékolttól eltérően működnek. A technika például újfajta üzemanyagokat, hatékonyabb víztisztítási módszereket, gyorsabb vakcinatermelést eredményezhet.
„Hosszú ideje a levegőben volt, és megérte várni rá. Olyan mérföldkő ez, amelynek gyakorlati alkalmazásai lehetnek” – kommentálta a hírt az Associated Press hírügynökségnek George Church, a Harvard Egyetem genetikusa.
A tudósok már évek óta emelnek át egyedi géneket vagy akár egészen nagy DNS-darabokat egyik fajból a másikba. Venter rockville-i és San Diegó-i intézetében néhány éve egy teljes genomot ültettek át egy baktériumból a másikba. Ezt követően egy egészen kis baktérium örökítő állományát építették fel lépésről lépésre, amihez laboratóriumban előre gyártott DNS-elemeket használtak fel. A pénteki közleményben szereplő technika ezt a két törekvést egyesítette.
„Egy idő után a sejt minden alkotóeleme visszavezethető erre a kezdeti mesterséges DNS-re. Nagyszerű eredmény” – mondta Ron Weiss, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) biomérnöke.
Miközben a teljesítményt mint „a legmagasabb rendű biomolekuláris mérnökséget” üdvözölték – David Deamernek, a Kaliforniai Egyetem munkatársának szavaival –, sok szakértő szerint az nem lépte még át a határvonalat, amely új élet létrehozásához vezet a semmiből. A kiürített sejt ugyanis nem volt teljesen üres tároló, tartalmazta a sejt saját citoplazmáját is a beültetett mesterséges genetikai kódon kívül. Mint Steen Rasmussen, a Dél-Dániai Egyetem fizikusa a Nature magazinban írta, a szintetikus rész „a sejt hardverén futott”.
A Nature magazin csütörtökön a tudományterület nyolc vezetőjének dicsérő és óvó értekezését közölte a témában. „Venter eredménye – úgy tűnik – véget vet a vitának, hogy az élet létezéséhez szükség van-e különleges erőre vagy hatalomra. Meglátásom szerint ez teszi az emberiség történelmének egyik legfontosabb tudományos eredményévé. Eredményük aláaknáz egy alapvető hiedelmet az élet természetéről” – írta a folyóiratban megjelent kommentárjában Arthur Caplan, a Pennsylvaniai Egyetem bioetikusa.
Jim Collins, a Bostoni Egyetem biomérnök professzora vitatja ezt. „Őszintén szólva a tudósok nem tudnak eleget a biológiáról ahhoz, hogy életet hozzanak létre. A Venter és kollégái által közölt munka fontos előrelépés abban, hogy képesek legyünk organizmusokat újraszervezni. De nem jelenti azt, hogy a semmiből életet teremtenének” – hangsúlyozta a Nature-ben.
Craig Venter, az általa alapított és vezetett Celera Genetics biotechnológiai cég kutatóival 2001 februárjában tette közzé az ember genetikai állományának vázlatát az amerikai Science magazinban, ezzel egy időben a Nature-ben is közölték a nemzetközi összefogásban kutató Humán Genom Projekt párhuzamos kutatási eredményeit.
Az első teljes emberi genomot 2003-ban hozták nyilvánosságra a DNS kettősspirál-szerkezete felfedezésének 50. évfordulója alkalmából. A mintegy 300 millió dolláros (60 milliárd forintos) összköltségű Humán Genom Projektben az örökítőanyag szakaszai azonban több névtelen adományozótól származtak, ezért a megfejtett kód nem egyedi embert takart, inkább az emberi élet összetett térképének tekinthető. 2007-ben a DNS kettősspirál-szerkezete egyik meghatározójának, James Watsonnak, valamint az akkor még a Celera élén álló Venternek egyedi genomját határozták meg és tették közzé. Venter még a Humán Genom Projekttel való versengésben adományozta DNS-ét a Celera kutatásaihoz, ám a 2001-es vázlat után néhány évig nem pontosították a részleteket.
