Mesterséges sejt – Visszhang a tudósok körében

Mint Craig Venter elmondta, kutatócsoportjának végső célja, hogy különböző felhasználási célokra olyan élő szervezeteket tervezzenek, amelyek az eredeti, természet által szándékolttól eltérően működnek. A technika például újfajta üzemanyagokat, hatékonyabb víztisztítási módszereket, gyorsabb vakcinatermelést eredményezhet.

„Hosszú ideje a levegőben volt, és megérte várni rá. Olyan mérföldkő ez, amelynek gyakorlati alkalmazásai lehetnek” – kommentálta a hírt az Associated Press hírügynökségnek George Church, a Harvard Egyetem genetikusa.

A tudósok már évek óta emelnek át egyedi géneket vagy akár egészen nagy DNS-darabokat egyik fajból a másikba. Venter rockville-i és San Diegó-i intézetében néhány éve egy teljes genomot ültettek át egy baktériumból a másikba. Ezt követően egy egészen kis baktérium örökítő állományát építették fel lépésről lépésre, amihez laboratóriumban előre gyártott DNS-elemeket használtak fel. A pénteki közleményben szereplő technika ezt a két törekvést egyesítette.

„Egy idő után a sejt minden alkotóeleme visszavezethető erre a kezdeti mesterséges DNS-re. Nagyszerű eredmény” – mondta Ron Weiss, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) biomérnöke.

Miközben a teljesítményt mint „a legmagasabb rendű biomolekuláris mérnökséget” üdvözölték – David Deamernek, a Kaliforniai Egyetem munkatársának szavaival –, sok szakértő szerint az nem lépte még át a határvonalat, amely új élet létrehozásához vezet a semmiből. A kiürített sejt ugyanis nem volt teljesen üres tároló, tartalmazta a sejt saját citoplazmáját is a beültetett mesterséges genetikai kódon kívül. Mint Steen Rasmussen, a Dél-Dániai Egyetem fizikusa a Nature magazinban írta, a szintetikus rész „a sejt hardverén futott”.

A Nature magazin csütörtökön a tudományterület nyolc vezetőjének dicsérő és óvó értekezését közölte a témában. „Venter eredménye – úgy tűnik – véget vet a vitának, hogy az élet létezéséhez szükség van-e különleges erőre vagy hatalomra. Meglátásom szerint ez teszi az emberiség történelmének egyik legfontosabb tudományos eredményévé. Eredményük aláaknáz egy alapvető hiedelmet az élet természetéről” – írta a folyóiratban megjelent kommentárjában Arthur Caplan, a Pennsylvaniai Egyetem bioetikusa.

Jim Collins, a Bostoni Egyetem biomérnök professzora vitatja ezt. „Őszintén szólva a tudósok nem tudnak eleget a biológiáról ahhoz, hogy életet hozzanak létre. A Venter és kollégái által közölt munka fontos előrelépés abban, hogy képesek legyünk organizmusokat újraszervezni. De nem jelenti azt, hogy a semmiből életet teremtenének” – hangsúlyozta a Nature-ben.

Craig Venter, az általa alapított és vezetett Celera Genetics biotechnológiai cég kutatóival 2001 februárjában tette közzé az ember genetikai állományának vázlatát az amerikai Science magazinban, ezzel egy időben a Nature-ben is közölték a nemzetközi összefogásban kutató Humán Genom Projekt párhuzamos kutatási eredményeit.

Az első teljes emberi genomot 2003-ban hozták nyilvánosságra a DNS kettősspirál-szerkezete felfedezésének 50. évfordulója alkalmából. A mintegy 300 millió dolláros (60 milliárd forintos) összköltségű Humán Genom Projektben az örökítőanyag szakaszai azonban több névtelen adományozótól származtak, ezért a megfejtett kód nem egyedi embert takart, inkább az emberi élet összetett térképének tekinthető. 2007-ben a DNS kettősspirál-szerkezete egyik meghatározójának, James Watsonnak, valamint az akkor még a Celera élén álló Venternek egyedi genomját határozták meg és tették közzé. Venter még a Humán Genom Projekttel való versengésben adományozta DNS-ét a Celera kutatásaihoz, ám a 2001-es vázlat után néhány évig nem pontosították a részleteket.