Magyar kutatók egyedülálló közösségi projektet indítottak
Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium (ENL) szakemberei által, Röst Gergely matematikus vezetésével folytatott MASZK 2.0 járványkutatáshoz a MASZKmonitor weboldalon és androidos, valamint iPhone-os alkalmazásokon keresztül bárki csatlakozhat.
A projekt a covidjárvány alatti MASZK 1.0 kutatás folytatása, amely több százezer önkéntes kitöltő részvételével globálisan is egyedülálló adatokat biztosított a magyar kutatóknak.
A MASZK 1.0-val a covidjárvány alatti történő rendszeres adatgyűjtéseknek köszönhetően a magyar járványmodellezők sokkal naprakészebben tudták előre jelezni azt, hogy mi várható a covid terjedésében, mint olyan országokban, ahol nem végeztek ilyen típusú adatfelvételt – mondja Koltai Júlia Anna, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának kutatóprofesszora, az ELTE Társadalomtudományi Karának habilitált egyetemi docense, az ENL Társadalomtudományi Kutatócsoportjának vezetője.
A kérdőívek rendszeres kitöltésével nemcsak a tudomány fejlődéséhez járulhatunk hozzá, hanem Magyarország pandémiás felkészüléséhez is, mondja Karsai Márton, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora, a CEU Hálózat és Adattudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, aki az ENL Hálózati Epidemiológia Kutatócsoportját is vezeti. A lakosság bevonásával zajló projekt célja, hogy a kutatók minél jobb járványmodelleket készíthessenek, azok minél frissebb adatokon alapuljanak, és segítségükkel a jövőben a lehető legpontosabb előrejelzéseket és ajánlásokat lehessen tenni a népegészségügyi és politikai döntéshozóknak.
„Aki kitölti, azt arra kérjük, hogy töltse végig egy szezonon keresztül” – mondja Koltai, mivel így a kutatók végig tudják követni, hogy az időszak során miként alakultak a résztvevők tünetei és a kapcsolataik száma. A kitöltést akkor is várják, ha a résztvevők éppen nem érzik betegnek magukat és semmilyen tünetük sincs, hiszen ez teszi lehetővé az összehasonlító vizsgálatokat, mondja Számel Kata Viola, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének és az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa.
Az, hogy egy légúti kórokozónak mekkora esélye van a terjedésre, legnagyobb részt attól függ, hogy az emberek fizikailag miként és milyen körülmények között találkoznak. A covidjárvány alatt így Karsai szerint annak a felmérése volt a céljuk, hogy az emberek miként változtatják meg a kapcsolataikat a járványveszély, valamint a járványügyi intézkedések hatására. Epidemiológiai szempontból ehhez az egyik legfontosabb adat, amit fel kellett venniük, a kontaktmátrix. Ez azt mutatja meg, hogy átlagosan egy adott napon egyének egy adott korcsoportból hány kapcsolatot létesítettek másokkal egy másik korcsoportból.
A reprezentatív kérdőívből származó adatokból havonta, a MASZK 1.0 során online beérkező adatok alapján pedig naponta nyomon tudták követni a kutatók, hogy miként változik az egyes korcsoportok viselkedése, valamint a korcsoportok közötti kapcsolatok mintázata. Ennyire teljes körű, ennyire hosszú és ilyen dinamikus adatgyűjtés sehol sem történt a covidjárvány során.
