Miért terjed megállíthatatlanul a szifilisz a kismamák körében?
Bár a szifilisz egy évszázados, rendkívül olcsó antibiotikummal gyógyítható betegség, Magyarországon drámaian emelkedik a fertőzött újszülöttek és a magzati halálozások száma, írja az Index.
A készülő törvénymódosítás ugyan feloldja az EESZT-vel kapcsolatos adatkezelési abszurditást, de a valódi áttöréshez a mélyszegénységben élők elérésére, szexuális edukációra és a prevenciós szemlélet meghonosítására lenne szükség.
Az Indexnek nyilatkozó tiszás politikusok, Ruzsa Diána és Szabó Alexandra rávilágítottak arra, hogy az adathozzáférési korlátozás miatt eddig a kismamát gondozó szakorvos és a védőnő egyszerűen nem láthatta az EESZT-ben a szifiliszszűrés pozitív eredményét, ha a vizsgálat nem közvetlenül a várandósgondozás keretében történt. A mostani módosítás ezt a rendkívül szűk körű, de szigorúan visszakövethető hozzáférést biztosítja az ellátóknak. Bár július 1-jétől már a második trimeszterben is kötelező a szűrés, a szülőszobákon pedig gyorsteszteket alkalmaznak a veszélyeztetett csoportoknál, a szakpolitikusok szerint az adminisztratív lépések önmagukban nem számolják fel a krízist.
A statisztikák mögött éles társadalmi egyenlőtlenségek húzódnak meg, ugyanis a regisztrált esetek több mint fele mindössze négy megyében – Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun területén – összpontosul, jellemzően a mélyszegénységben élők körében. A probléma gyökere a szexuális felvilágosítás évtizedes hiánya és a fertőzést övező társadalmi stigma, ami miatt a veszélyeztetett fiatalok sokszor elkerülik a vizsgálatokat, vagy szégyellik az óvszervásárlást.
A helyzetet tovább nehezíti az alapellátás és a szakellátás közötti akadozás. A háziorvosok a kockázatoktól tartva gyakran nem merik beadni a gyógyulást jelentő penicillin-injekciót, helyette a betegeket a nehezen megközelíthető, sokszor szintén megbélyegző városi vagy megyei nemibeteg-gondozókba küldik tovább. A képviselők szerint a tragédiák megállításához az oktatásüggyel és a civil szférával közös, célzott prevenciós stratégiára van szükség, mivel a hazai egészségügy eddig szinte kizárólag a már kialakult betegségek kezelésére fókuszált a megelőzés helyett.
