Kiméra kísérletekkel feszegetik a határokat
A tudósok már képesek kiméra embriók előállítására; emberi őssejteket fecskendeztek be egy másik faj embriójába. Az SZMO cikke a Guardian alapján.
Augusztusban jelentette be a spanyol Juan Carlos Izpisua Belmonte vezette tudóscsoport, hogy Kínában megalkották az első ember-majom kiméra embriókat. A kaliforniai Salk Institute kutatója azért választotta Kínát a kísérletek helyszínéül, mert ott sokkal lazább a jogi és az etikai szabályozás, mint az Egyesült Államokban.
Belmonte célja az, hogy a majmokban emberi szerveket, májat és vesét növesszen, amiket azután beültethetnének a rászoruló betegekbe. A kutatók arra is kíváncsiak, hogy ezekben a szervekben mennyire növelhetik az emberi sejtek arányát, és hogy milyen típusú őssejteket alkalmazhatnak.
Izpisua Belmonténak nem ez volt az első ilyen kísérlete. A Salk Institute-ban 2017-ben ő hozott létre a világon elsőként olyan embriót, amely emberi és állatsejteket is tartalmazott. Akkor megtermékenyített sertés-petesejtekbe juttatott felnőtt sejtekből visszafiatalított emberi őssejteket, amelyek feltételezése szerint többféle szerv kialakítására is képesek lehettek volna. A sertés-ember embriókat ezután visszaültették a kocákba. A kísérlet azonban kudarcot vallott: a 2075 beültetett embrióból mindössze 186 fejlődött ki a törvény által megszabott 28 napos határidőig, és ennyi idő alatt a szervek sem alakultak ki.
A kiméra-kutatás élvonalába bekapcsolódhat Japán is, ahol márciusban enyhítettek a szabályokon. Korábban ugyanis ott két hétben maximálták az ember-állat kimérák maximális élettartamát. Most Hiro Nakauchi, a Stanford Egyetem sejtbiológusa lehetőséget kapott arra, hogy születés közeli állapotba hozza az általa megalkotott egér- és patkány-kimérákat.
Nakauchi célja az, hogy emberi őssejtek segítségével emberi hasnyálmirigyet növesszen az állatokban. Ezt úgy érnék el, hogy a patkányembriókban kikapcsolják a hasnyálmirigysejtek kifejlődését elősegítő géneket, majd az embriókba olyan visszafiatalított emberi őssejteket juttatnak, amelyekből bármilyen szerv sejtjei ki tudnak fejlődni. A kutatók azt remélik, hogy a patkányok az emberi őssejteket használják majd fel a hasnyálmirigyük kifejlesztésére.
Az etikai problémák miatt aggódok megnyugtatására a tudósok azt mondják, abban az esetben, ha túl sok emberi sejt hatolna be a patkányok agyába, a kísérletet azonnal leállítanák. Nakauchi egyébként a Stanfordon 2017-ben már növesztett hasonló módszerrel a patkányokban egér-hasnyálmirigyet. 2018-ban pedig a texasi egyetemen ember-birka hibrideket hozott létre, igaz, ezeket 28 nap után megsemmisítették, és ott 10 ezer birkasejtre még mindössze egy emberi sejt jutott.
