Járványkezelés: Magyarországnak van még mit tennie

Az interdiszciplináris folyóiratban megjelent, „Az epidemiológiai surveillance és járványmatematikai előrejelzések szerepe a pandémiás hullámok megelőzésében, mérséklésében – hol tartunk most, és hová kellene eljutni” címet viselő tanulmány összegzi a 2. hullám tapasztalatait, levonja annak tanulságait (hogyan működött például az észlelés, monitorozás rendszere, a kockázatértékelés, és az előrejelzés), és ami a legfontosabb: a jövőre nézve fontos javaslatokat tesz.

A most közzétett tanulmány a második hullám jellemzőit veszi sorra, amely hivatalosan 2020. június 22. és 2021. január 24. között zajlott Magyarországon. Népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy az első hullámnál jóval nagyobbnak bizonyult.

Tavaly ilyenkor még nem álltak rendelkezésre védőoltások, a terjedés megelőzésére a korlátozó (kombinált, nem-farmakológiai) intézkedések álltak rendelkezésre: távolságtartás a közeli kontaktusok számának csökkentése érdekében, az egyéni védekezés (maszkhasználat, kézhigiéné), valamint az esetek járványügyi felderítése és felügyelete (pl. a betegek izolálása, a kontakt személyek karanténba helyezése). Ez utóbbihoz megfelelő tesztelési kapacitásra, képzett járványügyi szakemberekre, valamint hatékony és precíz kontaktuskutatásra van szükség, amely az új fertőzöttek detektálását és lehető leggyorsabb elkülönítését teszi lehetővé – mutatnak rá a szerzők, ahogyan arra is, hogy a betegek időben történő elkülönítésével, a tünetmentes fertőzöttek karanténba helyezésével csökkenthető a fertőzés átadási lehetőségének időtartama, ezért ezek a járványügyi intézkedések - ha legalább 80%-ban megtörténnek - az R-érték csökkentésének egyik fontos eszközei.

Ha viszont túl későn történik a betegek elkülönítése és a tünetmentes fertőzöttek karanténba helyezése, akkor annak járványügyi eredménye minimális lesz, miközben a társadalomra és gazdaságra rótt teher megnő, mivel feleslegesen vonják ki az embereket a munkából, tanulásból – olvasható a tanulmányban, amely egy későbbi járványkezelés szempontjából is fontos üzenet.

A kutatók összességében megállapítják, hogy pandémia egyik fontos tanulsága, hogy arányos, célzott és eredményes intézkedéseket csak a gyorsan változó járványügyi helyzet pontos ismeretének a birtokában lehet hozni. Ehhez pedig fejlett és átfogó surveillance-rendszerekre van szükség Magyarországon is.

Az adat nem létezik magától, azt „el kell készíteni”, és minél nagyobb hozzáértéssel készítik el, annál jobb minőségű lesz, így az azon alapuló helyzetértékelések és előrejelzések annál pontosabb képet fognak visszatükrözni a valóságról. A második tanulság szerintük, hogy fontossá váltak a járványügyben a matematikai modellek. A harmadik tanulság és egyben javaslat pedig, hogy a tudás és szakértelem rendelkezésre állása mellett arra is szükség van, hogy ezek olyan támogató rendszerbe kerüljenek, ahol a szükséges feltételek, valamint az adatokhoz és információkhoz való hozzáférés biztosított. Az ITM nemcsak létrehozta, hanem folyamatosan támogatta is a projekt működését, biztosítva a szakemberek számára a megfelelő környezetet, valamint elősegítette a disszeminációt és az eredmények becsatornázását a döntéshozatalba.

Az epidemiológiai kockázatértékelés és matematikai modellezés, szcenárióelemzés rendszereit a továbbiakban is egységes keretrendszerben érdemes fejleszteni annak érdekében, hogy a matematikai modellek gyakorlatiasak, realisztikusak legyenek – fogalmaznak a szakértők a Portfolio összefoglalója szerint.