Internetes genealógia segíti a gyilkossági ügyek megoldását

Amikor a kaliforniai Joseph James DeAngelo 1979-ben elkezdte ölni áldozatait, még nem létezett sem DNS-szekvenálás, sem világháló, azonban idén áprilisban a tetthelyeken talált DNS-minták segítségével végre sikerült lebuktatni a sorozatgyilkost. A Washington állambeli rendőrség pedig május elején tartóztatott le egy férfit egy 1987-ben elkövetett kettős gyilkosság gyanúsítottjaként. Mindkét esetben ugyanaz az internetes családfa és DNS-egyezéseket kereső eszköz, a nyílt forráskódú GEDmatch segített a gyilkos azonosításában, míg a büntetés-végrehajtás adatbázisai alapján nem lehetett eredményt elérni. A módszer: a bűnügy helyszínén talált DNS-minták alapján megtalálták a tettesnek az internetes családfában szereplő távoli rokonait, így aztán magát az internetes családfában nem szereplő tettest is azonosítani tudták. 

A DNS-elemzéseket egy Parabon NanoLabsnevű igazságügyi orvostani vállalkozás végezte, amelyik azóta, mint arról a The Atlantic beszámol (Sarah Zhang: The Coming Wave of Murders Solved by Genealogy), további száz bűnügyi helyszínen talált DNS-mintát is feltöltött elemzés céljából a GEDmatch.com-ra, és húsz esetében már talált is harmadik unokatestvérnek vagy közelebbi rokonnak megfelelő egyezést.

Fotó: 123rf

A genetikai genealógusok már évek óta használnak hasonló technikát az örökbefogadottak rokonainak felderítésére, jegyzi meg Zhang. A 23andMe, az AncestryDNA és az egyéb DNS-szekvenálási szolgáltatásoktól származó nyers genetikai adat feltölthető az önkéntes alapon működő GEDmatch.com-ra, ami lehetővé teszi a DNS-szakaszoknak a rendőrség által általánosságban használt teszteknél pontosabb összehasonlítását. Az így nyert adatok annál is részletesebbek, mint amiket az FBI CODIS adatbázisa őriz. A DNS-szakaszok összehasonlíthatók internetes családfák adataival, és megtalálható az örökbefogadottak – vagy a gyilkosok – rokonsága, aminek alapján aztán maga a gyilkos is leleplezhető.

A washingtoni kettős gyilkosság esetében a gyanúsított DNS-mintája alapján két rokont is találtak, a hasonló típusú vizsgálatok standardja szerint mindkettő igen közeli rokon volt: egy másod-unokatestvér az anyai ágon és egy fél-unokatestvér az anyai ágon, így a gyanúsítottat könnyű volt azonosítani. CeCe Moore, a Parabon NanoLabs ügyön dolgozó genetikai genealógusának elmondása szerint eleinte nehéz volt őt rávenni, hogy bűnügyek felderítésében működjön közre, mivel a módszer jogi és etikai környezete még kidolgozatlan, különösen, ha az emberek úgy töltik fel a GEDmatch-ra és a hasonló genealógiai honlapokra a DNS-adataikat, hogy nem tudják: a rendőrség is nyugodtan kutakodhat azokon. Mindazonáltal Moore-t a kaliforniai gyilkos leleplezése után kapott pozitív reakciók meggyőzték: érdemes fejest ugrani ebbe az új kutatási lehetőségbe, már csak azért is, mert a leleplezéssel együtt járó publicitás arra is felhívja az internetes családfákba adataikat feltöltők figyelmét, hogy adataikat a rendőrség arra is felhasználhatja, hogy bűnelkövető rokonaikat leleplezze.