Így tört meg a lepra karrierje
Egy nemzetközi kutatócsoport munkájából fény derült arra, miért csökkent drasztikusan a leprások száma a középkor vége felé – írja az origo.
A középkori Európában egyes vidékeken majdnem minden 30. ember fertőzött volt leprával. A 16. század kezdetén azonban a betegség hirtelen visszaszorult szinte az egész kontinensen. Ez a jelenség egyszerre volt váratlan és megmagyarázhatatlan. Az egyik elképzelés szerint a kórokozó kevésbé ártalmas formát öltött az evolúciója során. Ezt az elméletet vizsgálta meg egy biológusokból és régészekből álló nemzetközi kutatócsoport, amelynek eredményeit a Science legutóbbi száma közli.
A genetikai elemzéshez szükséges anyag meglehetősen nagy mennyiségben és jó állapotban megőrződött a régi csontokban, különösen a fogakban. Kiderült, hogy a középkori leprabaktériumtörzsek genomja szinte teljesen megegyezik a ma ismert törzsekével, és a terjedési mód sem változott, tehát nem a leprabaktérium megváltozása okozta a betegség hirtelen visszaszorulását.
„Ha a lepraesetek csökkenésének magyarázata nem a kórokozóban rejlik, akkor a gazdaszervezetben, azaz bennünk kell keresni a csökkenés okát” – idézi az origo Stewart Cole-t, a tanulmány társigazgatóját.