Tudomány
Hormonoktól függő játék
2010. február 20. 13:55
A legújabb kutatások eredményei alapján eleve vesztes csatát akarnak megvívni azok a szülők, akik azért, hogy megvédjék gyermekeiket a nemi sztereotípiák kialakulásától, e szempontból semleges játékokat vásárolnak kicsinyeiknek, főként, ha a szóban forgó gyermekük fiú.
Úgy tűnik, a méhen belül ható, majd a születés után a babák testében az első néhány hónapban felszabaduló hormonok felelősek azért, hogy milyen típusú játékok vonzzák a fiúkat.
Hároméves korukra a fiúk és a lányok már más játékok iránt mutatnak érdeklődést. A fiúkat jobban vonzzák a labdák, a járművek és a szerelős játékok, mint a lányokat, és szívesebben játszanak nagyobb csoportokban, míg a lányok kisebb csoportban érzik jól magukat. A kutatók hevesen vitatkoznak azon, hogy ezek a különbségek vajon a biológiai programozás vagy a társadalmi nyomás hatására alakulnak ki.
A legújabb vizsgálatok azt sugallják, hogy a méhen belül ható hormonok szintje határozza meg fiúkban és lányokban is a későbbi, játékokhoz való viszonyulást. Korábban senki nem vizsgálta, hogy vajon a születés utáni első néhány hónapban tapasztalt tesztoszteron és az ösztrogén hormonok mennyisége hatással van-e a kicsik későbbi viselkedésére. Gerianne Alexander, a texasi A&M Egyetem munkatársa szerint a szakemberek eddig úgy vélték, e korai fejlődési szakaszra a hormonok nem fejtenek ki hatást.
E hatás vizsgálata céljából Alexander és kollégái egy szemmozgást követő számítógépes rendszert használtak 3–4 hónapos csecsemők (21 fiú és 20 lány csecsemő) vizsgálatához. A babáknak labda és baba képét, illetve egy vagy több számot tartalmazó képet mutattak, és megfigyelték, melyik kép vonja magára a picik figyelmét. A kutatók mérték a kislányok nyálában található ösztrogén, illetve a fiúkéban található tesztoszteron mennyiségét, valamint összehasonlították a mutatóujjuk és középső ujjuk hosszúságát, amely érték a babákra a születésük előtt ható tesztoszteron mennyiségével mutat összefüggést.
A lányok viselkedését, úgy látszik, sem a vizsgálatkor mért, sem a születés előtti hormonszint nem befolyásolta. A fiúk képekhez való vonzódását azonban mindkettő, némileg eltérő módon. A vizsgálatkor azok a fiúk, akiknek a nyálában több tesztoszteront mértek, nagyobb érdeklődést mutattak a több mint egyetlen számot tartalmazó kép iránt, mint azok a fiúk, akiknél a nyálban mért tesztoszteronszint alacsonyabb volt. Az ujjhosszúság alapján a méhen belüli fejlődés során nagyobb tesztoszteronmennyiségnek kitett fiúk a kisebb mennyiségű férfihormonnak kitett társaiknál jobban vonzódtak a labdához, mint a babához.
A kísérletben részt vevő picik túl fiatalok voltak ahhoz, hogy valóban választhassanak a felkínált játékok közül, azonban Alexander szerint a már ebben a zsenge korban tapasztalható ösztönös vonzódás jelezheti a későbbi viselkedést. A következőkben azt szeretnék megvizsgálni, hogy a 3 hónapos korban mutatkozó érdeklődés alapján meg lehet-e jósolni a kicsik későbbi viselkedést.
Ha több gyermekkel is elvégzik a vizsgálatokat, az eredmények alapján az is meghatározható lesz, hogy vajon hogyan befolyásolják a viselkedést, vagy akár a nemi hovatartozást a hormonokat tönkretevő vegyszerek akár a méhen belüli, akár a születés utáni első néhány hónapban. Ilyen anyagok például a rendkívül illékony ftalátok – melyeket főként a műanyagok lágyítására használnak, és melyek megtalálhatók a legkülönfélébb festékekben, burkolóanyagokban, háztartási cikkekben, kozmetikumokban vagy élelmiszer-ipari csomagolóanyagokban – vagy a növényvédőszerek.
Oravecz Elvira, Népszabadság Online
| Az Óvodai nevelés országos alapprogramjában, amelyet nemrég tettek közzé, a következő mondat szerepel: „Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.” A látszatra ártatlan kijelentés megdöbbentő erejű vihart keltett. Íme néhány példa: Tudatosan kerülni kell a nemi sztereotípiák – a fiú-lány szerepek – erősítését az óvodákban – erre jogszabályban kötelezi a kormány a kisgyermekek nevelésével foglalkozó pedagógusokat. Az óvodai nevelés alapprogramjának november végi módosításában nemcsak a közkedvelt papás-mamás játékok korlátozását tartják kívánatosnak a döntéshozók, hanem elvárásként megfogalmazták, hogy az óvodapedagógusoknak biztosítaniuk kell a migráns családok gyermekeinek az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését... Hoffmann Rózsa, a KDNP oktatáspolitikusa élet-és természetellenesnek nevezte a kormányrendeletet. A nemi sztereotípiák a nő és a férfi közötti különbség az alapja a családnak, az emberiség fennmaradásának. Hozzátette, kormányváltás után azonnal eltörlik a jogszabályt. Az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a migráns gyermekek önazonosságának megerősítéséről úgy rendelkezik a kormány, hogy nem hangsúlyozza a befogadó nemzet kultúrájának megismertetését. Forrás: Sándor Csilla: Hiperliberális agyrém: nincs fiú, és nincs lány, Magyar Hírlap Online Az egyházak kézzel-lábbal tiltakoznak az új ideológia oktatásba történő beépítése ellen. Papp Kornél, a református zsinati oktatási iroda vezetője szerint a nemi sztereotípiák kerülése a gyakorlatban többek között azt jelenti, hogy a mesét olvasó óvónőnek egyes szülőnek és kettes szülőnek kell hívnia az apát és az anyát. Be kell avatkozni a gyerekek játékába is: ha például a kislány túl sokat babázik, meg kell próbálnunk rávenni, játsszon inkább a markolóval. Az egyházi szakértő szerint a kormány tudatos támadást indított a család ellen, a hagyományos anya– és apakép lerombolására törekszik. Ez végzetes következményekkel járhat, hiszen egyre több lesz a nemi identitását kereső, hagyományos családon kívül élő felnőtt, a magányos ember pedig sokkal jobban manipulálható. A baloldali oktatási kormányzat már évek óta folytatja gyermekeink tudatos, tömeges butítását. Elég csak az iskolabezárásokra, az érettségi nevetségessé tételére vagy a buktatás megszüntetésére gondolni. A cél: gondolkodni képtelen embermasszává alakítani a jövőbeli szavazóbázist. A fentről vezényelt népbutítás ellen egyetlen fegyver létezik: a család. A szülőktől kapott értékrend és erkölcs az egyedüli, amely ellenállóvá tehet minket a manipulációval szemben. Földig kell hát rombolni azt is. A fiúból ne váljon határozott elképzelésekkel, szilárd jellemmel bíró apa, a lányból pedig ki kell irtani az anyai ösztönt. Teszik mindezt akkor, amikor minden évben több tízezerrel fogy a magyar lakosság száma. Ha nem állunk ellen, belátható időn belül írmagja sem marad a magyar nemzettudatnak. Forrás: Farkas Melinda: Nemtelen nevelés, Magyar Nemzet Online
|
