Tudomány
Hamisítható a DNS-bizonyíték: összeomolhat az igazságügy?
Izraeli tudósok a napokban mutatták be, hogy kellő felszereléssel hamisíthatóak a DNS-bizonyítékok, gyakorlatilag bárkinek odahelyezhetjük a nyomait egy bűntény helyszínére. A Tel Aviv-i Nucleix most dolgozik a hamis DNS-nyomokat azonosító biztonsági rendszeren, írja a New York Times.
Nem csupán legyárthatunk bármilyen bűntényt, hanem erre gyakorlatilag bármelyik biológia szakos egyetemi hallgató képes lenne, állítja a Forensic Science International: Genetics szaklapban Dan Frumkin, a Nucleix alapítója. A cég ugyanis olyan vér- és nyálmintákat hozott létre, amiben nem a testfolyadékokat szolgáltató donor DNS-mintáját találták meg laboratóriumi vizsgálatok után. Ugyanezzel a megoldással, írja a New York Times, bárki DNS-ét „ellophatjuk” egy papírpohár széléről vagy egy cigarettavégről, ebből pedig olyan nyálmintát hozhatunk létre, amit bármilyen géntesztelő cégnek odaadhatunk vizsgálati célokra.
Tania Simoncelli, az Amerikai Polgárjogi Szövetség (ACLU) tudományos tanácsadója szerint mindez aggasztó, ugyanis a felfedezés egy rendíthetetlennek hitt törvényszéki és igazságügyi rendszert dönthet meg – valamint DNS-mintát sokkal könnyebb elhelyezni egy bűntény helyszínén, mint egy ujjlenyomatot. Nyugodtabban áll a témához John M. Butler, az Egyesült Államok Nemzeti Hitelesítő és Technológiai Intézet (NIST) személyazonosság-vizsgáló projektjének főnöke, aki azt állítja, a technológia hiába meggyőző, egy átlagbűnöző nem képes hozzáférni az ehhez szükséges felszereléshez
A hamis DNS elkészítéséhez a kutatók szerint egy apró DNS-minta szükséges az alanytól, származzon ez hajszálból vagy egy pohár szélén talált szájlenyomatból. Ebből a kis mintából nagyobbat hoznak létre egy WGA (teljes genom amplifikálás) nevű megoldással. Ha vér- vagy nyálmintát kell előállítani, akkor egy tetszőleges személytől vett vérmintát centrifugálnak, így távolítva el abból a fehérvérsejteket és a DNS-anyagot. A megmaradt vörösvérsejtekhez bármely személy DNS-ét hozzáadhatjuk, a törvényszéki laboratóriumok a jelenlegi vizsgálati megoldásokkal a hozzáadott DNS-hez tartozó személyt azonosítják a módosított vérminta alapján.
A DNS-hamisítás egy másik megoldása igazságügyi adatbázisokban tárolt DNS-profilokon alapul. A profilok az emberi genom különböző pontjain megfigyelt génvariációkból állnak, ezeket pedig betű-szám kombinációként tárolják. A tudósok azt állítják: apró DNS-darabok klónozásával egy olyan génbázist hozhatnak létre, amelyből gyakorlatilag bármilyen személy DNS-mintáját előállíthatjuk: ehhez a kutatók szerint 425 különböző DNS-darab kell csupán.
A Nucleix által fejlesztett módszer, amivel a DNS eredetiségét vizsgálják, azt teszteli, hogy elvégezték-e a génanyagon az amplifikálást: ekkor ugyanis egyes nem aktív génekhez csatlakozó bizonyos molekulák hiányoznak, ezek hiánya pedig egyértelműen árulkodik: a szóbanforgó DNS minden bizonnyal mesterséges.
