Freund Tamás: A kiválóságot támogatom, a gyengeséget kritizálom
A sokféleség, az egészséges szakmai vetélkedés a fejlődés motorja, ezért száll síkra Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia frissen megválasztott elnöke, aki szorgalmazni fogja, hogy minden minisztériumban hozzanak létre olyan főosztályokat, amelyek tartják a kapcsolatot az Akadémiával.
Ha magas tudományos színvonalon működnek, nincs jelentősége annak, hogy milyen ideológiát képviselnek az egy-egy tudományterületen domináló iskolák – így reflektált Freund Tamás annak a 66 akadémiai társának levelére, akik egy korábbi kijelentését firtatták. Az egészséges szakmai vetélkedés az adott tudományterület fejlődésének záloga – folytatta az MTA új elnöke, akit kedden 251 szavazattal választotta meg az Akadémia közgyűlése, szerdán pedig online sajtótájékoztatón számolt be terveiről.
A tudomány és a társadalom kapcsolatának erősítésén fog dolgozni az új elnökséggel közösen – fejtette ki a professzor, itt is hozzátéve, hogy ahogyan minden területen, úgy a társadalomtudományok terén is – politikai hovatartozásra való tekintet nélkül – különösen nagyra becsüli a kiválóságot, ám a gyengéket továbbra is kritizálni fogja.
A tudomány és a politika egymást tisztelő kapcsolata az ország jólétének alapvető feltétele folytatta az elnök –, az MTA 18 ezres tagsága olyan szellemi tőkét jelent, amelyet a nemzet jövője érdekében hasznosítani kell, az Akadémiának a nemzet megkerülhetetlen tanácsadójának kell lennie. Mint fogalmazott, helye van a kormánykritikának is, de kizárólag szakmai alapon, „egy magasabb emeletről”, ahonnan az Akadémiának nem szabad elmozdulnia. Beszélt arról is, hogy az MTA tudós közösségét is érdekeltté kell tenni az Akadémia megújulásában, hiszen csak őrájuk építve lehet az intézmény küldetését megvalósítani.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumában működő Egészségügyi Tudományos Tanács, valamint a belügyi tárca égisze alá tartozó Belügyi Tudományos Tanács mintájára olyan főosztályok létrehozását szorgalmazza majd az új elnök a kormányzatnál, amelyek feladata az Akadémiával való kapcsolattartás. Ezáltal is szeretné elérni, hogy kétirányúvá váljon a kabinet és az MTA közötti kommunikáció.
Soha nem vesztettem el a reményt, hogy a kutatóhálózat egyszer visszatérjen az MTA szervezetébe, mert értelmetlennek tartom, hogy azon kívül működik – fejtette ki kérdésre Freund Tamás, aki szerint viszont most az a feladatuk, hogy megtartsák a hálózat működőképességét, és az adminisztrációs nehézségek ellenére se veszítsen a lendületéből. Megemlítette, hogy a kutatóhálózat költségvetése 22 milliárd forinttal bővül, ami arra utal, hogy „a kormány nem engedte el a kezét”. Jelezte azonban azt is, hogy nem a kutatóhálózat visszaszerzésével fogja kezdeni a ténykedését, mert először „a kapcsolatépítés nehéz feladatait kell elvégezni”. Ha kialakult a kölcsönös bizalom, akkor lehet előjönni az ötlettel; remélhetőleg addigra az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat is alkalmassá válik arra, hogy az Akadémiába visszaemelhető legyen – fogalmazott.
Az elnök emlékeztetett, hogy 18 év után köszön le a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) éléről, ahol a világ élvonalába tartozó kutatóközpontot építettek, amely főszerepet játszik a világ idegtudományának színpadán. Jelezte, hogy továbbra is szeretne részt venni az ott folyó munkában – amennyiben azt ideje engedi.
Az új korszakban is meg kell őrizni a tudomány szabadságát
Megosztottságot jeleztek a sajtóvisszhangok, de a célokban és szükséges változtatások irányában a tagok hasonlóképpen gondolkodnak – osztotta meg véleményét az online sajtótájékoztatón Kollár László főtitkár, aki szerint a legfontosabb kérdésekben alig mutatkoznak különbségek az elnökségben.
Nemcsak a Magyar Tudomány Ünnepén, hanem egész évben kapcsolatot kell keresni a társadalommal, és rendezvények keretében biztosítani a tudományos ismeretterjesztést – vitte tovább a szót a főtitkár-helyettes Erdei Anna, aki elsőként Lovász Lászlónak mondott köszönetet, „aki az elmúlt két évben emberfeletti munkát végzett az Akadémiáért”. Az Akadémiának azért is kiemelt feladata a tényeken alapuló tudományos gondolkodás terjesztése, mert az áltudományok egyre nagyobb teret nyernek, ami a koronavírus-járvány kapcsán is megmutatkozik. Kiemelte, hogy az elnökség számít a Fiatal Kutatók Akadémiájának aktív közreműködésére is.
A politikával való kapcsolat nem mehet a tudomány rovására – fogalmazott Lamm Vanda, társadalomtudományi alelnök. Szerinte új korszak kezdődött az MTA életében a kutatóhálózat elcsatolásával, de a jövőben meg kell őrizni az Akadémia függetlenségét és a tudomány szabadságát. Mint mondta, alelnökként arra fog törekedni, hogy minél jobban ismerjék meg a bölcsészet és a társadalomtudományok eredményeit, tudományos módszertanát és publikációs szokásait, amelyek eltérhetnek a természettudományokétól.
A tudományos kutatói környezetet erősítené olyan jogi és pénzügyi szabályozás bevezetésével Hudecz Ferenc természettudományi alelnök, amely elismeri és értékeli a tudományos munkát. Mint mondta, szeretné, ha olyan közgondolkodás alakulna ki, amely értéknek tartja a tudást, a műveltséget és a tájékozottságot.
Az MTA új elnöksége augusztus 1-jével lép hivatalba, ám a közgyűlés – amelyet a koronavírus-járvány miatt ezúttal online tartottak meg – folytatja a munkát, mert még dönteniük kell az élettudományi alelnöki pozícióra pályázó két jelölt, Kosztolányi György és Szathmáry Eörs között. Ugyancsak szavaznak még a választott elnökségi és bizottsági tagokról. Lovász László leköszönő elnök beszámolóját egyébként 97 százalékos arányban fogadta el a közgyűlés, az abban elhangzottakat közzétették az MTA honlapján.
