Először kinevették, aztán forradalmasította az élettudományokat
Szegeden 23. alkalommal szervezték meg a Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozóját, amelyen részt vett Shahrokh Shariat, a Bécsi Orvostudományi Egyetem Urológiai Osztályának professzora és elnöke, valamint Ole Petersen dán orvos és fiziológus, írja a Telex.
Ha dönthetünk, hogy két kutatási projekt közül a diabétesz kezelésére irányulót támogatjuk, vagy azt, amely a baktériumok védelmi mechanizmusait vizsgálja, valószínűleg az előbbit tartanánk hasznosabbnak. 1969-ben az amerikai kormány másképpen döntött. A felfedezés, hogy a baktériumok képesek DNS-t vágni, számos jelentős tudományos eredményhez vezetett, többek között a rák és a stroke kezelése, vakcinák, antibiotikumok terén.
Ezzel a gondolattal kezdődött Martin Chalfie amerikai neurobiológus, a Columbia Egyetem professzorának szegedi előadása, amelyben az alapkutatások jelentőségéről beszélt, és azt is elmesélte, hogyan kapott Simomura Oszamuval megosztott kémiai Nobel-díjat a zölden fluoreszkáló fehérje (GFP) és felhasználási területeinek felfedezéséért, számol be a Telex, jelezve: Szegeden 23. alkalommal szervezték meg a Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozóját, amelyen részt vett Shahrokh Shariat, a Bécsi Orvostudományi Egyetem Urológiai Osztályának professzora és elnöke, valamint Ole Petersen dán orvos és fiziológus. Őt többször is jelölték Nobel-díjra a kalcium-jelátvitel felfedezéséért, emellett a Nemzeti Tudósképző Akadémia programjának egyik kezdeményezője is volt.
A három tudós ellátogatott a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumba is, ahol a diákok azt a feladatot kapták, hogy néhány kitalált covid-betegről a genetikai adottságaik és más tényezők, például az életkoruk alapján döntsék el, milyen típusú gyógyszert kell nekik adni. „Többé-kevésbé tudják, mit csinálnak” – mondták a program szervezői a diákokról kedvesen, amikor a tudósok megérkeztek. Ezután a tanulók előadták a vendégeknek, hogyan öröklődnek a gének, és hogy mi alapján döntik el a gyógyszer típusát. „Igen, tisztában vagyok vele, én tanítom ezt” – mondta viccelődve Martin Chalfie az egyik fiúnak.
A konferencia a József Attila Tanulmányi és Információs Központban folytatódott, itt beszélt Martin Chalfie is a tudományról. „Ha az eredmény megerősíti a hipotézist, egy mérést végeztél. Ha ellentmond a hipotézisnek, akkor felfedezést tettél” – idézte előadásában Enrico Fermi fizikus gondolatait. A legnagyobb tudományos felfedezések szerinte általában váratlanok, és sokszor váratlan irányból is jönnek – ezért fontos, hogy el tudjuk engedni a feltételezéseinket, és hogy nyitottan gondolkodjunk.
A teljes írás ITT olvasható
