Egyetlen agyi MRI vizsgálatból meghatározható az öregedés üteme
A DunedinPACNI pontszám az öregedés ütemét méri, és prognosztikai eszközként is jó eredményeket mutatott a demencia és a krónikus betegségek előrejelzésében.
A Nature Aging folyóiratban július 1-jén jelent meg a Duke University kutatóinak cikke, amelyben a Dunedin tanulmány eredményeit publikálták. Ennek a vizsgálatnak a keretében egy olyan pontszámot fejlesztettek ki (DunedinPACNI), amely egyetlen agyi MRI-vizsgálatból származó információk alapján képes megbecsülni meg az öregedés sebességét.
Bárkinek a személyes élményei alapján bizton állítható, hogy egy gimnáziumi osztálytalálkozó során határozottan látszik, hogy egyes volt osztálytársaink gyorsabban, míg mások lassabban öregszenek. Vannak, akik idős korukban is fizikailag fürgék és szellemileg élesek maradnak, míg mások a vártnál sokkal korábban kezdenek gyengélkedni vagy feledékennyé válni.
“Az öregedés nem függ össze azzal, hogy hányszor kerüljük meg, a Napot, ez egészen más ütemben történik, nagyok az egyedi eltérések” – nyilatkozta Ahmad Hariri, a Duke Egyetem professzora. “A Duke, a Harvard és az új-zélandi Otago Egyetem közös projektje során kifejlesztettünk egy ingyenesen elérhető eszközt, amely meg tudja mondani, hogy valaki milyen gyorsan öregszik, és hogy még mindig jő egészségi állapotnak örvend-e – mindezt az agyról készült egyetlen pillanatfelvétel alapján. Az eszköz középkorú emberek esetében egyetlen agyi MRI vizsgálat alapján meg tudja becsülni a több évtizeddel később általában megjelenő krónikus betegségek kockázatát. Ez az információ motiválhatja az egészséget javító életmód- és étrendváltást. Idősebb emberek esetében az eszköz előre jelezheti, hogy valaki demenciában vagy más korral kapcsolatos betegségben fog-e szenvedni, még évekkel a tünetek megjelenése előtt, amikor még nagyobb esély van a betegség lefolyásának lassítására. És ami igazán érdekes ebben, hogy középkorú emberekről gyűjtött adatok alapján meg tudjuk állapítani, milyen gyorsan öregszenek, ami segít előre jelezni a demencia várható diagnózisát.”
Az életkorral összefüggő hanyatlást lassító módszerek azonosítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az emberek egészségesebb és hosszabb életet élhessenek. “Ám először meg kell találnunk, hogyan tudjuk pontosan nyomon követni az öregedést” – mondta Hariri.
Korábban is számos algoritmust fejlesztettek már ki annak mérésére, hogy egy adott személy milyen ütemben, vagy mennyire “jól” öregszik. Ám ezeknek az „öregedési óráknak” a többsége különböző korú emberekről egy adott időpontban gyűjtött adatokra támaszkodott, ahelyett, hogy ugyanazokat az egyéneket követte volna nyomon öregedésük során.
“A kihívás az volt, hogy olyan mérőeszközt találjunk, amely megmutatja, milyen gyorsan zajlik a folyamat, és amelyet nem zavarnak az öregedéssel nem kapcsolatos környezeti vagy történelmi tényezők”, fejtette ki Hariri.
Ehhez a kutatók a Dunedin-tanulmány keretében születésük óta vizsgált 1037 ember adatait használták fel. Ez a vizsgálat a nevét arról az új-zélandi városról kapta, ahol a résztvevők 1972 és 1973 között születtek. A kutatók ebben a vizsgálatban néhány évente megvizsgálták a résztvevők vérnyomását, testtömeg-indexét, glükóz- és koleszterinszintjét, tüdő- és vesefunkcióit, valamint egyéb mutatókat – például még az ínyvisszahúzódást és a fogszuvasodást is.
Közel 20 év alatt ezeknek az egészségi mutatóknak az általános változási mintázatát használták fel arra, hogy pontszámot állapítsanak meg az egyes személyek öregedésének sebességére vonatkozóan.
Az új eszközt, a DunedinPACNI-t úgy alakították ki, hogy egyetlen agyi MRI-vizsgálatból származó információk alapján képes legyen megbecsülje meg az öregedés sebességét; a becslések azon 860 résztvevő adatain alapulnak, amelyeket a Dunedin-tanulmányban 45 éves korukban vettek fel.
A kutatók az eszközt felhasználva más adatbázisokból származó olyan agyi képalkotó vizsgálatok eredményeit kezdték el elemezni, amelyek az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Latin-Amerikában élő emberekről készültek. Az adatbázisok összehasonlítása során azt találták, hogy azok a személyek, akik a mérőeszköz szerint gyorsabban öregedtek, rosszabb eredményeket értek el a kognitív teszteken, és gyorsabb zsugorodást mutattak a hippocampusban, az agy memóriáért felelős régiójában. Még aggasztóbb, hogy náluk nagyobb valószínűséggel következett be kognitív hanyatlás idősebb korban.
Az egyik elemzésben a kutatók 52 és 89 év közötti, összesen 624 olyan személy MRI-felvételeit vizsgálták meg, amelyek egy észak-amerikai tanulmányból származtak; ebben az Alzheimer-kór kockázatát vizsgálták. Azoknál, akiket az eszköz a beléptetéskor a leggyorsabban öregedőnek ítélt, 60%-kal nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia a következő években. Emellett hamarabb jelentkeztek náluk memória- és gondolkodási problémák, mint azoknál, akiket lassabban öregedőnek sorolt be a DunedinPACNI.
“Amikor először láttuk ezeket az eredményeket, leesett az állunk” – mondta Hariri.
A kutatók azt is megállapították, hogy azoknál, akiknél a DunedinPACNI pontszám azt mutatta, hogy gyorsabban öregszenek, nagyobb valószínűséggel következett be általános egészségromlás, ami nem csak az agyi funkcióikat érintette. A gyorsabb öregedési pontszámmal rendelkezők fizikai állapota törékenyebbnek bizonyult, és nagyobb eséllyel szenvedtek olyan életkorral összekapcsolható egészségi problémáktól, mint a szívroham, a tüdőbetegség vagy a stroke. A leggyorsabban öregedő csoportba tartozók 18%-kal nagyobb valószínűséggel kaptak diagnózist valamilyen krónikus betegségről a következő néhány évben, mint az átlagos öregedési rátával rendelkező résztvevők. Még riasztóbb, hogy 40%-kal nagyobb valószínűséggel haltak meg ebben az időtartamban, mint azok, akik lassabban öregedtek.
Az öregedés sebessége és a demencia közötti összefüggés ugyanolyan erősnek bizonyult, amikor az eszközt eltérő demográfiai és társadalmi-gazdasági csoportok tagjainál alkalmazták, köztük például egy latin-amerikai mintán, illetve alacsony jövedelmű vagy nem fehér bőrű brit résztvevők esetében.
„Úgy tűnik, hogy a DunedinPACNI valami olyasmit ragad meg, ami minden agyban közös, mindenkinél kimutatható” – összegzett Hariri.
A munka azért fontos, mert általános trend, hogy az emberek világszerte egyre hosszabb életet élnek. Az elkövetkező évtizedekben a 65 év felettiek száma várhatóan megduplázódik, és 2050-re eléri a világ népességének közel egynegyedét. Mivel azonban egyre tovább életet élünk, egyre több ember fog krónikus, korral kapcsolatos betegségekben szenvedni, beleértve a demenciát is.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
A single brain scan can tell how fast you're aging
Irodalmi hivatkozás:
Ethan T. Whitman et al, DunedinPACNI estimates the longitudinal Pace of Aging from a single brain image to track health and disease, Nature Aging (2025). DOI: 10.1038/s43587-025-00897-z
