hirdetés
2024. április. 19., péntek - Emma.
hirdetés

 

Egészségkárosító félelemspirál

Egészségügyi veszélyhelyzetben a félelem elnyomásával próbálkozó emocionális reakció félelemspirál kialakulásához vezet, és további hátrányos következményeket okoz, állapítja meg egy járvánnyal kapcsolatos kutatásról beszámoló PLOS ONE tanulmány. A közegészségügy feladata hatékony érzelemszabályozó stratégiák kutatása és elterjesztése lehet.

A fertőző betegségektől való félelem számos baj forrása, állapítják meg James Dillard és munkatársai (Self-regulation of emotional responses to Zika: Spiral of fear; PLOS ONE), így pl. a félelem felerősítheti a betegség terjedését, továbbá akadályozhatja az orvoshoz fordulást és a segítségkérést is, ezért fontos annak a kutatása, hogy egészségügyi veszélyhelyzetben az egyes személyek hogyan próbálják kezelni a félelmüket.

Bár a közegészségügynek óriási feladatai lennének e téren, mégis igen kevés kutatás foglalkozik a témával. A szerzők ezért – kihasználva a Zika-vírus felbukkanását az USA déli államaiban, illetve azt, hogy ennek kapcsán a WHO nemzetközi egészségügyi vészhelyzetet deklarált – megvizsgálták, milyen érzelmi reakciókat milyen arányban alkalmaz a lakosság egészségügyi veszélyhelyzetben, mely stratégiák növelik tovább a félelmet, illetve van-e olyan stratégia, amely a félelem csökkenéséhez vezet.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

A kutatók két hullámban végeztek kérdőíves felmérést 18 és 35 éves nők körében (n= 1002) az USA déli államaiban: először 9 nappal azt követően kérdezték meg őket, hogy a WHO-vészhelyzet életbe lépett, majd átlag tíz nappal később is megkérdezték ugyanazokat a személyeket. A négy vizsgált érzelmi reakció a következő volt: elkerülés, amikor az illető aktívan próbálja elkerülni azokat a helyzeteket, amelyekről úgy tudja, veszélyesek lehetnek a számára; újraértékelés, amikor az illető passzívan elfogadja a helyzetet, és érzelmileg eltávolítja magát; megkérdőjelezés, amikor az illető kétségbe vonja a veszély súlyosságát vagy a téma fontosságát; a félelem elnyomása, amikor az illető tudatos erőfeszítést tesz, hogy negatív érzelmeit, gondolatait elnyomja.

Az eredmények szerint az első hullámban a nők 90%-a, a másodikban 85%-a jelezte, hogy félelmei vannak. A nők 71%-a használta a kutatók által vizsgált négy érzelmi reakció közül legalább az egyiket, míg 41%-uk több stratégiát is alkalmazott. Azok a nők, akik félelemről számoltak be, nem használták gyakrabban az elkerülés, az újraértékelés vagy a megkérdőjelezés stratégiáját, és e három stratégia közül egyik sem csökkentette a félelem intenzitását. A félelemről beszámoló nők 31%-a az elnyomás stratégiáját alkalmazta, ez azonban kontraproduktív volt: az első megkérdezéskor ezt a stratégiát alkalmazó nők a második megkérdezéskor szignifikánsan nagyobb félelemről számoltak be.

A kutatók szerint az egészségügyi veszélyhelyzetben eszkalálódó félelem különösen veszélyes lehet, és maga válik károkozó forrássá; példaként említik a New York-i World Trade Center elleni 9/11-es támadást, amikor a WTO-hoz való földrajzi közelséggel (a közelség fizikai veszélyeztetettséget nem jelentett, de a félelem szintjét fokozta) arányban csökkent a később megszülető gyermekek születési súlya olyan terhességek esetén, amelyek a támadás idején ismertek voltak (Lederman et al. The effects of the World Trade Center event on birth outcomes among term deliveries at three lower Manhattan hospitals. Environmental Health Perspectives).

Mint nyilatkozatában Dillard elmondja: a magzat károsodása miatti félelem maga okozhatja a magzat károsodását. Az eszkalálódó félelem által jelentett stressz azonban nemcsak a magzat, de valamennyi érintett számára egészségkárosító, ezért olyan közegészségügyi stratégiákat kell bevezetni, amelyek megakadályozzák a kontraproduktív érzelmi stratégiák alkalmazását, és hatékony érzelmi stratégiák alkalmazására tanítják a lakosságot, nyomatékosítják a kutatók.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink