Az SE mintegy húsz klinikája és tanszéke vett részt az űrmisszióban
Sikeresen lezárult Kapu Tibor földet érést követő rehabilitációjának aktív szakasza Houstonban, amelyet a Semmelweis Egyetem szakemberei személyesen is felügyeltek. Ahogy a magyar űrhajós kiválasztásában és felkészítésében, úgy a rehabilitáció során is meghatározó szerepet játszott az egyetem, amelynek mintegy húsz klinikája és tanszéke vett részt az űrprogram multidiszciplináris orvos-egészségügyi hátterének biztosításában.
Az egyetem szinte a kezdetektől, 2022 óta aktív részese a HUNOR Magyar Űrhajós Programnak, mint az orvos-egészségügyi háttér biztosítója. Nagyon komoly egyetemi összefogás eredménye, hogy a jelöltek egészségügyi szűrése és kiválasztása, valamint sportegészségügyi felkészítése döntően a Semmelweis Egyetem munkájára épült – fogalmazott dr. Merkely Béla rektor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, valamint a Repülő- és Űrorvostani Tanszék vezetője, aki a HUNOR-program négy fős Irányító Testületében az orvosszakértői feladatok, így az egészségügyi szűrés és felkészítés felelőse. Hozzátette: a folyamatban az egyetem mintegy húsz klinikája és tanszéke vett részt. Az pedig, hogy orvos-egészségügyi szempontból minden a várakozásoknak megfelelően zajlott a misszió során, a munkatársaink és az elvégzett munka kiválóságát mutatja – tette hozzá.
A rektor kiemelte, hogy mindennek során kialakult egy olyan, nemzetközi színvonalú „know how”, amellyel a Semmelweis Egyetem, együttműködve a HUNOR stábjával, bármikor képes akár egy harmadik magyar űrhajós kiválasztására és felkészítésére, valamint az űrmisszió és a rehabilitáció támogatására. „Nagy várakozással tekintünk a jövőbe, és hiszünk benne, hogy nem telik el ismét 45 év a következő magyarországi érintettségű misszióig” – fogalmazott a rektor. (Kapu Tibor Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós után 45 évvel jutott el az űrbe. A második magyar, aki járt a világűrben Charles Simonyi volt, de ő amerikai állampolgárként utazott.)
A HUNOR-program keretében a több mint 240 jelentkező előválogatását követően a 25 legjobb jelölt alapos orvosi kivizsgálását és egészségügyi alkalmasságának felmérését is már az egyetemen végezte, és ennek alapján történt meg a kiválasztás. Mindehhez egy, a NASA és az ESA (Európai Űrügynökség) irányelveit is magába foglaló protokollt dolgozott ki a Semmelweis Egyetem. Ezt követően a négy kiválasztott űrhajósjelölt – köztük Kapu Tibor és Cserényi Gyula – egyéves alapképzése során az egyetem biztosította a pszichológiai és fizikális felkészítést, valamint részben az elméleti orvosi egészségügyi oktatást is. Ezt követően Kapu Tibor és tartalékosa, Cserényi Gyula fizikális, mentális felkészítése, illetve egészségügyi felügyelete az egy éves houstoni misszióspecifikus tréning során is a Semmelweis Egyetem szakmai vezetésével folytatódott.
Dr. Merkely Béla kiemelte annak különlegességét is, hogy a magyar űrhajósnak saját magyar űrorvosa is volt dr. Nagy Klaudia Vivien, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, valamint a Repülő- és Űrorvostani Tanszék docense személyében, aki Magyarországon elsőként végezte el az Európai Űrügynökség (ESA) által akkreditált űrorvos szakképzést, ezzel az ország első ESA-minősített űrorvosa lett.
„Ez szakmai és személyes szempontból is jelentős dolog. Egy űrmisszió és az arra való felkészülés egészen különleges helyzet, amelyben pszichológiai szempontból is lehet jelentősége annak, hogy egy nyelvet beszélünk, azonos kulturális háttérrel rendelkezünk. Ez erősítheti a biztonságérzetet” – vélekedett dr. Nagy Klaudia Vivien, aki 2022 óta aktív részese a HUNOR-programnak az egészségügyi rész operatív szakmai vezetőjeként.
Már az egészségügyi kiválasztási folyamatot is ő koordinálta, és onnantól kezdve minden fázisban Kapu Tibor mellett állt: a kiképzéstől a misszió előtti karanténon át a rehabilitációig. Amíg a magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodott, ő Houstonban 24 órás készenlétben állt, hogy szükség esetén bármikor rendelkezésre állhasson.
„A felbocsátás során a Kennedy Space Center területén, az úgynevezett triázs site-on követtem az eseményeket (innen indulnak vészhelyzet esetén a sürgősségi orvosi egységek, mentők, tűzoltók), majd 24 órán belül vissza kellett térnem az Axiom Space houstoni bázisára, hogy jelen lehessek az első élő videós orvosi konzultáción. Már a Nemzetközi Űrállomásra való megérkezés első napján tartottunk az Axiom Space orvosi csapatával közös ún. privát orvosi konzultációt. Ezek során közvetlenül beszélgettünk Tiborral, szóba kerültek a lehetséges tünetek, esetleges panaszok, tanácsokat adtunk, szükség esetén gyógyszert javasoltunk. A protokoll szerint a misszió első napjaiban, majd a középső szakaszában, illetve a visszatérést megelőző napokban kell ilyen konzultációkat tartani” – mesélte az űrorvos.
Bár a 14 naposra tervezett, majd 18 napra nyúlt misszió rövidnek számít, már ilyen időtartam esetén is jelentős élettani adaptáció terheli a szervezetet; először a mikrogravitációs környezethez, tehát a súlytalansághoz, majd pedig a visszatérés után ismételten a földi gravitációhoz kell alkalmazkodni. Mindez rövid távon különösen a kardiovaszkuláris és a neurovesztibuláris (egyensúlyi) rendszert érinti. Előbbit azzal összefüggésben, hogy az űrben a testfolyadékok eloszlása megváltozik, és gravitáció hiányában a felső testfélben gyűlnek össze, ami a keringő vérmennyiség, illetve a folyadéktérfogat egy részének elvesztéséhez vezet, ezáltal mintegy 20 százalékkal csökken a keringő vér mennyisége. Ezért is kell különösen figyelni, amikor az űrhajós a Földre visszatérve először kilép az űrkapszulából, mivel ilyenkor gyakori a hirtelen vérnyomásváltozás, szédülés, sőt akár eszméletvesztés is előfordulhat. A neurovesztibuláris rendszer alkalmazkodása szintén szédüléssel, tengeribetegségszerű tünetekkel járhat.
Kapu Tibor két, Semmelweis Egyetem által kezdeményezett kutatást vitt a Nemzetközi Űrállomásra. Ezek egyike dr. Nagy Klaudia Vivien szakmai vezetésével az űrutazás során fellépő egészségügyi – kardiovaszkuláris és egyensúlyszervi – problémák telemedicinás monitorozására fókuszált. Mind a missziót megelőző, mind az azt követő mérések rendben megvalósultak, és a fedélzeti adatgyűjtés is sikeres volt, megkezdtük a kiértékelést – mondta el dr. Nagy Klaudia Vivien. A másik kutatás egy nanoszálalapú szemészeti gyógyszerformuláció alkalmazását vizsgálja mikrogravitációs körülmények között. A témát az egyetem Szemészeti Klinikáján dr. Nagy Zoltán Zsolt igazgató, a Gyógyszerésztudományi Karon dr. Balogh György Tibor, a Gyógyszerészi Kémiai Intézet igazgatója, valamint Balogh-Weiser Diána, a Spinsplit Kft. kutatási igazgatója, a BME egyetemi docense vezeti. A kísérlet gazdája az Európai Tudásközpont Kft., élén Horváth Zoltán ügyvezetővel, a fejlesztésben szakmai partnerként vesz részt a BME Gépészmérnöki Kara dr. Isnperger Tamás tanszékvezető irányításával, illetve a Német Űrügynökség (DLR) is, dr. Scott Ritter és Jürgen Drescher szakértők közreműködésével. A Nemzetközi Űrállomáson végrehajtott vizsgálat sikeresen zajlott le a hatóanyagmentes szilárd szemészeti inzerttel összefüggésben, következő lépés majd a vizsgálati dokumentáció értékelése. A hatóanyag-tartalmú inzertekre vonatkozó átfogó anyagtudományi és gyógyszerkémiai vizsgálatok a minták átvételét követően kezdődik meg.
