Az emlékek átszerkesztése
A jelenleg anesztetikumként és diagnosztikai eszközként használt xenon inhalációja révén módosítani lehet az emlékekhez kötődő érzelmeket. Ha az állatkísérletes eredmények ember esetén is beigazolódnak, kezelhetővé válhat a depresszió és a poszttraumatikus stresszbetegség.
A xenon nagyon ritka a természetben, erre utal elnevezése, ami a görög „idegen” szóból származik. A héliumhoz és a neonhoz hasonlóan nemes gáz csak ritkán lép reakcióba más elemekkel. Az 1930-as években az USA haditengerészete vizsgálta a xenon biológiai hatásait – olyan anyagot kerestek, amelyiknek a belégzése csökkenti a mélytengeri búvárkodás kapcsán jelentkező egészségügyi problémákat -, eközben fedezték fel anesztetikus tulajdonságát, írja a LiveScience cikkében Charles Q. Choi.
Az agy glutamáterg N-metil-D-aszpartát (NMDA) receptoraihoz kötődő gázt a medicinában inhalációs anesztetikumként (koncentráció: >50%)és diagnosztikai eszközként (koncentráció: 28%) használják. Az NMDA receptorok a tanulás és a memóriaképzés folyamataiban működnek közre, befolyásolásuk hatással van a félelemkondicionálásért felelős amigdala és hippokampusz szinaptikus plaszticitására, írják a PLOS ONE című folyóiratban megjelent tanulmányukban - Xenon Impairs Reconsolidation of Fear Memories in a Rat Model of Post-Traumatic Stress Disorder (PTSD) - a Harvard Medical School pszichiáterei. Mivel a glutamátreceptorok a félelemmel együtt járó emlékek rekonszolidációjában is közreműködnek (a memória-rekonszolidáció során az előhívott emlékek módosíthatók), Edward Meloni és munkatársai megvizsgálták, hogy a félelemmel együtt járó emlék előhívása után adagolt xenon módosítja-e a kísérleti állatok félelmi reakcióját.
A patkányokat a kísérlet első részében egy fájdalmas elektromos áramütés révén megtanították félni egy hangtól, majd a következő nap csak a hanggal szembesítve mérték félelmi reakciójukat. Az állatok fele a fájdalommal asszociált hang megszólalásakor xenongázt is belélegzett (25%-os koncentrációban), míg az állatok kontrollként szolgáló másik fele nem kapott xenont.
Edward Meloni nyilatkozata szerint a gáz egy óra hosszat tartó belégzése csökkentette a patkányok félelmi reakcióját, és ez a hatás két hétig fennmaradt. Mint a pszichiáter hozzátette, ha a xenon emberekben is így működik, alkalmas lehet a depresszió és a poszttraumatikus stresszbetegség kezelésére. Korábbi kutatások révén tudjuk, hogy amikor az agy egy új élmény kapcsán előhív egy érzelemmel társult emlékképet, az egy ideig módosítható. Mint arról a Nature legutóbbi számában a Massachusetts Institute of Technology kutatói beszámolnak, az is lehetséges, hogy e memória-rekonszolidációnak nevezett folyamat során a rossz emlékeket kellemessé alakítsuk (Bidirectional switch of the valence associated with a hippocampal contextual memory engram). Susumu Tonegawa és munkatársai vizsgálataik révén bizonyították, hogy a memória különböző elemei az agy különböző helyein tárolódnak, és egymástól függetlenül is módosíthatók: az emlékkép kontextusa a hippokampuszban, míg a hozzá tartozó érzelmek az amigdalában raktározódnak; a kutatók az amigdala módosításával egy bizonyos helyhez kapcsolódó kellemetlen emléket kellemessé tudtak alakítani (ugyanezek a kutatók tavaly arra is képesek voltak, hogy hamis emlékképeket hozzanak létre a kísérleti állatok agyában).
A xenon memóriamódosító hatását vizsgáló kutatók szerint elképzelhető, hogy azt is az amigdalát befolyásolva éri el, hogy csak az emlék érzelmi összetevőjét törli ki, nem söpri tisztára a memóriát. Ha hatása emberen is bebizonyosodik, nem fog a betegekből üres fejű zombit csinálni, mondja Meloni. A további vizsgálatok során a pszichiáterek azt is ki szeretnék deríteni, vajon a jóval régebbi emlékekre is hasonlóan hat-e a szer.