Autoimmun betegség a HIV ellen
A Science Immunology egy tanulmánya azonosította azon emberek immunológiai profilját, akik immunrendszere képes hatékony HIV ellenes antitesteket előállítani. Az eredmény egy fontos lépéssel visz közelebb a működőképes vakcina kifejlesztéséhez.
A HIV igen változékony, ezért azok az antitestek hatékonyak a fertőzés ellen, amelyek a vírus számos mutánsát képesek felismerni – ezek az úgynevezett széles körűen neutralizáló ellenanyagok (broadly neutralizing antibody, bnAb). A HIV ellenes bnAb-termelés beindítása ezért a vakcinafejlesztés egyik legfontosabb célja, nyilatkozta a Science Immunology-ban megjelent tanulmány (M. Anthony Moody és munkatársai: Immune perturbations in HIV-1-infected individuals who make broadly reactive neutralizing antibodies) utolsó szerzője. Mint Barton Haynes immunológus kifejti, a HIV elleni védőoltás kifejlesztése során az egyik legnagyobb rejtély, amibe a kutatók beleütköztek, hogy egyes fertőzött személyek szervezetében néhány év elteltével létrejönnek ezek az ellenanyagok, azonban az eddigi vakcinák ismeretlen oknál fogva nem váltják ki ezt a hatást.
Az egyesült államokbeli Duke Human Vaccine Institute kutatói ezért azt tűzték ki célul, hogy megállapítsák, milyen alapvető különbségek állnak fenn a bnAb-t szintetizálni képes, illetve nem képes személyek immunrendszere között. Vizsgálataikhoz mindkét csoportból 50–50 ember vér- és szövetmintáit használták, és számos lényeges immunológiai eltérést fedeztek fel a két csoport között, ami a későbbiekben segíthet a hatékony védőoltás létrehozásában is. (A HIV ellenes vakcina kifejlesztése érdekében 30 éve folynak a kísérletek.)
Korábbi munkájuk során a kutatók már tanulmányoztak egy olyan személyt, aki a HIV-fertőzés mellett egy autoimmun megbetegedésben (lupus erythematosus) is szenvedett, és immunrendszere képes volt széles körűen neutralizáló ellenanyagot termelni, így kontroll alatt tartani a vírust. A kutatók hipotézise jelenlegi vizsgálatuk kezdetén az volt, hogy ugyanaz az immunrendszeri zavar, ami a lupusz kialakulásához vezetett, valami módon lehetővé tette, hogy a bnAb-k betöltsék funkciójukat, és elpusztítsák a vírust.
A nagyobb számú, bnAb-t termelő HIV-fertőzött személy vizsgálata igazolta a feltevést: e személyek immunrendszere hasonló eltéréseket mutat, mint az autoimmun megbetegedésben szenvedőké. A HIV-fertőzött, bnAb-t termelő személyek vérében több az autoantitest, kevesebb (és inaktívabb) a regulátoros CD4+ T sejt, több a follikuláris helper CD4+ T memória sejt, több a programozott sejthalál 1-es protein expressziójára képes, regulátoros T sejt (azokkal a HIV-fertőzött személyekkel összehasonlítva, akik immunrendszere nem termel bnAb-t). Ilyen immunrendszeri konfiguráció esetén az antitesttermelő B sejtek valószínűleg jobban működhetnek és több ellenanyagot termelhetnek, mivel támogatják őket a follikuláris T helper sejtek, és kevésbé gátolják őket a regulátoros CD4+ T sejtek.
Mint Haynes kifejti, a HIV azáltal téveszti meg az immunrendszert, hogy egy olyan burkot hoz létre, aminek antigéntulajdonsága nagyon hasonló saját szöveteinkhez. A HIV ellenes bnAb-termelés beindításához tehát olyan vakcinát kell kifejleszteni, aminek hatására az immunrendszer átmenetileg képessé válik az autoimmun betegségben szenvedők immunrendszerének utánzására, a HIV-fertőzött, bnAb-t termelő személyek esetében azonosított immunkonfiguráció kialakítására, mondják a kutatók.
