Akadémiánk nem hibátlan, de egyedülálló nemzeti érték
Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 199., ünnepi közgyűlése a gróf Széchenyi István által alapított, idén 200 éves intézmény budapesti székházában.
Freund Tamás, az MTA elnökei beszédében először az alapításról emlékezett meg: arról, hogy Széchenyi és társai közüggyé tette a magyar nyelv, kultúra, tudomány és technológia fejlesztését. Ez a magyar társadalom lelkes helyeslésével párosult, ezért jöhettek létre akkor olyan szimbolikus erejű nemzeti intézmények, mint amilyen az Akadémia is.
A ma Akadémiájáról az elnök elmondta: a politikai rendszerváltozás során autonómiáját ötven év után visszanyerő intézmény alapjaiban változott meg, amit az 1994-es akadémiai törvény rögzített. Ettől fogva vált függővé az akadémiai tagság a tudományos teljesítménytől, jött létre a ma már 19 ezres tagságú köztestület, és vonták be szervezetileg is a határon túli magyar tudósokat az Akadémia életébe.
Az elmúlt 35 év legfontosabb eredményei között ott van a hazai és külső tagjaink világraszóló eredményei, vannak több Nobel- és Abel-díj is elismertek. Nemzeti Programok, az MTA Kiváló Kutatóhelye minősítés, a Magyar Tudomány Ünnepe, a Középiskolai Alumni Program, és a tudományos tanácsadói munkánk. Nemzetközi téren büszkélkedhetünk a világ akadémiáihoz fűződő kapcsolatainkkal és a Tudományos Világfórum immár negyedszázados világsikerével – mondta Freund Tamás, hozzátéve: sajnos e programok közül nem annyira fontosnak és sikeresnek bizonyult, hogy - intézethálózatunkhoz hasonlóan - végül elvették az Akadémiát.
Az elnök kitért az Akadémia körüli aktuális helyzetre is.
A világban és az országban is egyre feszültebb a. A közéleti viták hangneme elfajulóban van. Támadások indultak ellenünk. A tagság is megosztja, de belső vitáink stílusa, hangneme megőrzi méltóságát. 200 éve töretlen bizalma Akadémiánk legnagyobb kincse. Létrejöttünk óta gyakran jelentkező kérdés, hogy ennek a bizalomnak mi árt jobban: az éppen regnáló hatalom csapása vagy az ölelése? – mondta Freund Tamás.
A kutatási és a felsőoktatási rendszer átalakításáról az elnök elmondta: ebbe az Akadémia csak formálisan vonják be. A forgatókönyv nagy része ismeretlen a tudományos közösség és az Akadémia számára. Nincs érdemi politikai igény az együttműködésre, csupán az igazodásra. Így nem válhat meghatározóvá a kölcsönös tisztelet, a bizalom és az egymás iránti lojalitás, sem a magyar tudomány és a politika, sem a kutatási és felsőoktatási rendszer képviselői között.
Az Akadémia nem önmagáért és tagjaiért van, hanem azért a közösségért, amelyért képviselői létrehozták. Akadémiánk fő küldetése, hogy a kutatások célja a magyar társadalom, gazdaság, állam, az egész nemzet szolgálatába állítsa. Célunk a tudománybarát, a tudomány művelése, az Akadémia támogató társadalom kialakítása – mondta Freund Tamás.
Az MTA alapítója az egész nemzet ügyét karolta fel. A tudós társaság létrehozása és a magyar nyelv felemelésének gondolata köszönő volt, hogy sorskérdést mondott, amely sokakat foglalkoztatott már a 18. században is. A Kárpát-medence magyarsága tudta, csak akkor igazán nemzetté, ha saját nyelvét megmenti, ha műveltség19 A 9999-es közgyűlést önálló kifejti. Sulyok Tamás köztársasági elnök ünnep és az egész jubileumi év a magyar tudományos élet értékteremtő szellemiségéről, a magyar tudósok sikereiről szól. Minden okunk megvan arra, hogy bízzunk a magyar tudomány dicső jövőjében. Bízzunk abban, hogy a nemzet tudományos felemelése olyan ügy, amelyhez minden korban meglesz a kellő teljesítmény, a felelősségtudat és a nélkülözhetetlen összefogás.
Az államfő kiemelte, hogy a most ünneplő akadémiai közösségnek is nagy a felelőssége a magyar tudományosság jövőjében. „A nemzet ügye, a kiváló tudósok több felelőssége ma is szellemi erőket egyesít, építkezésre hív. A 21. század számos problémájának megfejtése, titkainak és szépségének feltárása tudósaink, akadémikusaink, az Önök két kezében van."
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter beszédében egyebek mellett a hatékony, eredményes tudomány-népszerűsítés és tudománykommunikáció fontosságát hangsúlyozza, mint a magyar tudomány egyik lényeges sikerét.
„Erre az idei és a jövő évben kiváló lehetőséget teremt az Országgyűlés döntése, amely a 2025-ös és 2026-os éveket a Magyar Tudomány Évévé nyilvánította – fogalmazott a Kulturális és Innov Minisztérium vezetője. – Hozzuk ki tehát a tudományt a laborokból!” Hankó Balázs beszéde zárórészében méltatta az Akadémia 200 éves múltját, ami szavai szerint „már bizonyosan történelmi lépték”.
Ennek a csodálatos épületnek a falai között számba véve a magyar tudomány eredményeit és múltját, megértve az előttünk álló feladatokat, csakis tisztelettel és elfogódottsággal beszélhetünk – mondta, rámutatva, hogy a nemzetet erő kihívások egyre nőni fognak, a teljes tudomány egyre összetettebb csodás lesz, és számos meghatározó kérdésére a magyar tudományosnak kell megoldást adni álló, ötvözve a nemzetet. küldetését. Hankó Balázs szerint mindez kiemelt feladat és felelősség, amire csak a legkiválóbbak hivatottak.
E célból ajánlotta fel 200 éve Széchenyi István birtokai egyévi jövedelmet, e célból áll ki a kormány a magyar tudomány finanszírozásának érdekében – mondta a miniszter.
Ezt megelőzően, az ünnepi rendezvénysorozat kezdeteként gróf Széchenyi Istvánnnak az MTA székházában álló szobrát koszorúzták meg az ünneplők.
Freund Tamás a koszorúzáson az elnök beszélt, hogy az alapítónak „ 20 évvel ezelőtt az akadémia pozsonyi országgyűlésen tett gesztusa a történelmi idő egy meghatározott munkája után történt, minőségi tett volt. jelenthetnek.”
A hétfői programsorozat egyik nyitányaként avatták fel a Határtalan történet című köztéri alkotást is, amelyet az MTA alapításának 200. évfordulója alkalmából állított fel az MTA és Budapest Főváros Önkormányzata.
Az alkotás mellett végigsétálva megismerhetjük a tudást, a nemzet és az egyetemes tudomány szolgálatában álló intézmény első 200 évének jelentős eseményeit a 1825-ös alapítástól egészen Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjáig.
Freund Tamás ünnepi nyitóbeszéde.
