Akadémiánk nem hibátlan, de egyedülálló nemzeti érték (Frissítve: kitüntetések)
Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 199., ünnepi közgyűlése a gróf Széchenyi István által alapított, idén 200 éves intézmény budapesti székházában.
Freund Tamás, az MTA elnökei beszédében először az alapításról emlékezett meg: arról, hogy Széchenyi és társai közüggyé tette a magyar nyelv, kultúra, tudomány és technológia fejlesztését. Ez a magyar társadalom lelkes helyeslésével párosult, ezért jöhettek létre akkor olyan szimbolikus erejű nemzeti intézmények, mint amilyen az Akadémia is.
A ma Akadémiájáról az elnök elmondta: a politikai rendszerváltozás során autonómiáját ötven év után visszanyerő intézmény alapjaiban változott meg, amit az 1994-es akadémiai törvény rögzített. Ettől fogva vált függővé az akadémiai tagság a tudományos teljesítménytől, jött létre a ma már 19 ezres tagságú köztestület, és vonták be szervezetileg is a határon túli magyar tudósokat az Akadémia életébe.
Az elmúlt 35 év legfontosabb eredményei között ott van a hazai és külső tagjaink világraszóló eredményei, vannak több Nobel- és Abel-díj is elismertek. Nemzeti Programok, az MTA Kiváló Kutatóhelye minősítés, a Magyar Tudomány Ünnepe, a Középiskolai Alumni Program, és a tudományos tanácsadói munkánk. Nemzetközi téren büszkélkedhetünk a világ akadémiáihoz fűződő kapcsolatainkkal és a Tudományos Világfórum immár negyedszázados világsikerével – mondta Freund Tamás, hozzátéve: sajnos e programok közül nem annyira fontosnak és sikeresnek bizonyult, hogy - intézethálózatunkhoz hasonlóan - végül elvették az Akadémiát.
Az elnök kitért az Akadémia körüli aktuális helyzetre is.
A világban és az országban is egyre feszültebb a helyzet. A közéleti viták hangneme elfajulóban van. Támadások indultak ellenünk. Ez a helyzet tagságunkat is megosztja, de belső vitáink stílusa, hangneme megőrizte méltóságát. Akadémiánk nem hibátlan, érheti kritika, de egyedülálló nemzeti érték,
amit meg kell őriznünk a jövőnek, s erre most is jók az esélyeink. A tudományos közösség igénye, nemzetünk 200 éve töretlen bizalma Akadémiánk legnagyobb kincse. Létrejöttünk óta gyakran jelentkező kérdés, hogy ennek a bizalomnak mi árt jobban: az éppen regnáló hatalom csapása vagy az ölelése? – mondta Freund Tamás.
A kutatási és a felsőoktatási rendszer átalakításáról az elnök elmondta: ebbe az Akadémia csak formálisan vonják be. A forgatókönyv nagy része ismeretlen a tudományos közösség és az Akadémia számára. Nincs érdemi politikai igény az együttműködésre, csupán az igazodásra. Így nem válhat meghatározóvá a kölcsönös tisztelet, a bizalom és az egymás iránti lojalitás, sem a magyar tudomány és a politika, sem a kutatási és felsőoktatási rendszer képviselői között.
Az Akadémia nem önmagáért és tagjaiért van, hanem azért a közösségért, amelyért képviselői létrehozták. Akadémiánk fő küldetése, hogy a kutatások célja a magyar társadalom, gazdaság, állam, az egész nemzet szolgálatába állítsa. Célunk a tudománybarát, a tudomány művelése, az Akadémia támogató társadalom kialakítása – mondta Freund Tamás.
Az MTA alapítója az egész nemzet ügyét karolta fel. A tudós társaság létrehozása és a magyar nyelv felemelésének gondolata köszönő volt, hogy sorskérdést mondott, amely sokakat foglalkoztatott már a 18. században is. A Kárpát-medence magyarsága tudta, csak akkor igazán nemzetté, ha saját nyelvét megmenti, ha műveltség19 A 9999-es közgyűlést önálló kifejti. Sulyok Tamás köztársasági elnök ünnep és az egész jubileumi év a magyar tudományos élet értékteremtő szellemiségéről, a magyar tudósok sikereiről szól. Minden okunk megvan arra, hogy bízzunk a magyar tudomány dicső jövőjében. Bízzunk abban, hogy a nemzet tudományos felemelése olyan ügy, amelyhez minden korban meglesz a kellő teljesítmény, a felelősségtudat és a nélkülözhetetlen összefogás.
Az államfő kiemelte, hogy a most ünneplő akadémiai közösségnek is nagy a felelőssége a magyar tudományosság jövőjében. „A nemzet ügye, a kiváló tudósok több felelőssége ma is szellemi erőket egyesít, építkezésre hív. A 21. század számos problémájának megfejtése, titkainak és szépségének feltárása tudósaink, akadémikusaink, az Önök két kezében van."
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter beszédében egyebek mellett a hatékony, eredményes tudomány-népszerűsítés és tudománykommunikáció fontosságát hangsúlyozza, mint a magyar tudomány egyik lényeges sikerét.
„Erre az idei és a jövő évben kiváló lehetőséget teremt az Országgyűlés döntése, amely a 2025-ös és 2026-os éveket a Magyar Tudomány Évévé nyilvánította – fogalmazott a Kulturális és Innov Minisztérium vezetője. – Hozzuk ki tehát a tudományt a laborokból!” Hankó Balázs beszéde zárórészében méltatta az Akadémia 200 éves múltját, ami szavai szerint „már bizonyosan történelmi lépték”.
Ennek a csodálatos épületnek a falai között számba véve a magyar tudomány eredményeit és múltját, megértve az előttünk álló feladatokat, csakis tisztelettel és elfogódottsággal beszélhetünk – mondta, rámutatva, hogy a nemzetet erő kihívások egyre nőni fognak, a teljes tudomány egyre összetettebb csodás lesz, és számos meghatározó kérdésére a magyar tudományosnak kell megoldást adni álló, ötvözve a nemzetet. küldetését. Hankó Balázs szerint mindez kiemelt feladat és felelősség, amire csak a legkiválóbbak hivatottak.
E célból ajánlotta fel 200 éve Széchenyi István birtokai egyévi jövedelmet, e célból áll ki a kormány a magyar tudomány finanszírozásának érdekében – mondta a miniszter.
Ezt megelőzően, az ünnepi rendezvénysorozat kezdeteként gróf Széchenyi Istvánnnak az MTA székházában álló szobrát koszorúzták meg az ünneplők.
Freund Tamás a koszorúzáson az elnök beszélt, hogy az alapítónak „ 20 évvel ezelőtt az akadémia pozsonyi országgyűlésen tett gesztusa a történelmi idő egy meghatározott munkája után történt, minőségi tett volt. jelenthetnek.”
A hétfői programsorozat egyik nyitányaként avatták fel a Határtalan történet című köztéri alkotást is, amelyet az MTA alapításának 200. évfordulója alkalmából állított fel az MTA és Budapest Főváros Önkormányzata.
Az alkotás mellett végigsétálva megismerhetjük a tudást, a nemzet és az egyetemes tudomány szolgálatában álló intézmény első 200 évének jelentős eseményeit a 1825-ös alapítástól egészen Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjáig.
Freund Tamás ünnepi nyitóbeszéde.
Akadémiai elismeréseket adott át Freund Tamás
Akadémiai elismeréseket - Akadémiai Aranyérmet, Akadémiai Díjakat, Wahrmann Mór-érmet, Akadémiai Újságíró Díjat, valamint Arany János-életműdíjat - adott át Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a köztestület 199. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén Budapesten.
Az Akadémiai Aranyérmet idén Sólyom Jenőnek, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet kutató professor emeritusának és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kar Fizikai és Csillagászati Intézet professor emeritusának adományozta az MTA elnöksége.
Az életműdíjnak számító kitüntetést évente egy akadémikus kapja meg kiemelkedő tudományos, közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága elismeréseként.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikusnak a szilárdtest-fizikán belül az alacsony dimenziós és erősen korrelált mágneses és elektronrendszerek - amelyek közül a legfontosabb az úgynevezett renormálási csoportmódszer és skálázás megalapozása szilárdtest-fizikai környezetben - elméleti vizsgálatában nemzetközi szinten elért meghatározó eredményeiért, a szilárdtest-fizika hazai oktatásának megalapozásához és felépítéséhez való kiemelkedő hozzájárulásáért, a terület egyik meghatározó műve, az angol és magyar nyelven egyaránt megjelent, A modern szilárdtest-fizika alapjai című háromkötetes összefoglaló könyvéért, számos tudományos publikácójáért, a hazai fizikában betöltött kiemelkedő közéleti szerepéért, valamint nemzetközi szinten is elismert tudományos és oktatói munkája elismeréseként adományozták az Akadémia legrangosabb kitüntetését.
Kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként Akadémiai Díjban részesült:
Bartha Ákos, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos munkatársa;
Csámpai Antal, az ELTE Szerves Kémiai Tanszék egyetemi tanára;
Dalos Anna, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum tudományos tanácsadója;
Farkas Eszter, a Szegedi Tudományegyetem Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára;
Halász Júlia, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézet Növénybiotechnológia Tanszék egyetemi tanára;
Halbritter András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára, intézetvezető-helyettese;
Lóczy Dénes, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára;
Melegh Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára;
Ódor Péter, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója;
Réti Tamás Péter, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar professor emeritusa;
Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet tanszékvezető egyetemi docense.
Az Akadémiai Újságíró Díjat idén Kiss-Stefán Mónikának, a Real Pictures Production Kft. producer-rendezőjének és Oláh Verának, az Érintő - Elektronikus Matematikai Lapok felelős szerkesztőjének ítélték oda.
Wahrmann Mór-érmet adományoztak Orbán Gábornak, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatójának.
A külhoni magyar tudósok tevékenységét elismerő Arany János-életműdíjat ebben az évben Tigyi Gábornak, a Tennessee Egyetem (University of Tennessee) Élettani Intézet Harriet Van Vleet Alapítvány professzorának adományozta az elnökség.
