A vaklazac és a cukorbetegség
A vaklazacok vérében a glükóz mennyisége hasonló ingadozásokon megy át, mint a 2-es típusú cukorbetegeknél, írja az ipon.hu. A halak azonban látszólag mindenféle egészségügyi probléma nélkül viselik el az egészen vad kilengéseket is.
Pár millió évvel ezelőtt egy hétköznapi kinézetű hal elkezdett megtelepedni a helyi folyók mentén húzódó barlangokban. A sötétségben az állatok szemének nem sok haszna volt, így generációk sora alatt a halak látószervei egyre jobban elsorvadtak. A vaklazacok szemürege ugyanakkor nem tűnt el, hanem zsírraktárként hasznosul, és testük más részein is vannak méretesebb zsírtömegek.
A Harvard kutatói nemrégiben a vaklazacok egy másik furcsa anyagcseretrükkjét is feltárták. Misty Riddle és kollégái felfedezték, hogy a halak nem szabályozzák olyan szigorúan vércukorszintjüket, mint a legtöbb állat. Ehelyett vérükben a glükóz mennyisége hasonló ingadozásokon megy át, mint a 2-es típusú cukorbetegeknél. A halak azonban látszólag mindenféle egészségügyi probléma nélkül viselik el az egészen vad kilengéseket is. Vérükben általában több a glükóz, mint felszíni rokonaikban, és vércukorszintjük akkor is magas marad, ha egy napig éheznek. Aztán ha a koplalás több napig húzódik, glükózszintjük a meredeken zuhanni kezd. És ennek nem az az oka, hogy hasnyálmirigyük nem működik megfelelően, hanem hogy izmaik szokatlanul érzéketlenek az inzulinra. Ha az emberben a hasonló inzulinrezisztencia magas vércukorszinttel párosul, 2-es típusú diabéteszről beszélünk, amely hosszú távon szív- és érrendszeri problémákhoz és veseelégtelenséghez vezethet. A halak viszont teljesen egészségesek.
A szakértők még jobban meglepődtek, amikor kiderült, hogy mi okozza az inzulinrezisztenciát. A vaklazacok sejtjein olyan inzulinreceptorok vannak, amelyekhez módosult alakjuk miatt nem képes kapcsolódni a hormon. Amikor a szakértők a receptort kódoló gént génszerkesztéssel zebradániókba juttatták be, azok szintén rezisztenssé váltak, ráadásul elkezdtek zsírt felhalmozni.
A másik érdekesség, hogy a vaklazacok inzulinreceptorát kódoló génváltozat emberekben is előfordul. Bennünk azonban Rabson–Mendenhall-szindrómát, egy súlyos, cukorbetegséghez hasonló tünetekkel járó kórképet okoz. A betegség általában kora gyermekkorban halálhoz vezet. A vaklazacok viszont ugyanannyi vagy még hosszabb ideig élnek, mint nyíltvízi rokonaik.
Egyelőre senki sem tudja, hogy mi a titkuk, de a szakértők azt remélik, ezzel a tudással emberi gyógymódok is kidolgozhatók lehetnek.
