A születési sorrend és a betegségek
Elsőszülött, másodszülött, középső gyermek vagy legkisebb: bár ma már az anyagiak öröklését kevésbé határozza meg, azonban befolyásolja, hogy milyen karriert fut be az illető, mennyire lesz képes barátkozni, homoszexuális lesz-e, elhízik vagy allergiássá válik, netán politikusnak áll, esetleg öngyilkos lesz.
Már Alfred Adler pszichiáter, Sigmund Freud kortársa is foglalkozott a születési sorrend „életstílus”-t meghatározó szerepével, és úgy vélte, hogy a legidősebb gyermek nagyobb valószínűséggel lesz neurotikus és autoriter, annak következtében, hogy meg kell élnie: később született testvérei kitúrják egyeduralkodó pozíciójából, sőt felelősség és feladatok szakadnak a nyakába a húgok vagy/és öccsök miatt – írja a New Scientist cikkében az elsőszülött Lesley Evans Ogden.
Az elmúlt évtizedben megsokasodtak a születési sorrend szerepét vizsgáló tudományos kutatások. A Hans Gravseth és munkatársai által Dániában, több mint 600 000 ember bevonásával végzett vizsgálat eredményei szerint pl. minél több idősebb testvére van valakinek, annál nagyobb az esélye arra, hogy öngyilkosságot fog elkövetni (J Epidemiol Community Health, Suicide in young Norwegians in a life course perspective: population-based cohort study). Gravseth szerint ennek talán az lehet az oka, hogy az elsőszülöttek életük első néhány évében szüleik teljes figyelmét megkapják, így személyiségük jobban kifejlődhet és ellenállóbbá válhatnak a stresszel szemben.
Catherine Salmon kutatásai szerint az először és az utoljára születettek közelebbi kapcsolatban vannak a szüleikkel, míg a középső gyermekek családon kívüli viszonyrendszere erősebb. A pszichológusnő könyvében (The Secret Power of Middle Children) bemutatja: ennek az állhat a hátterében, hogy a középsők általában kevesebb figyelmet kapnak a szülőktől, aminek következtében ők inkább barátkozási specialistákká válnak.
A zebrapintyeket vizsgáló Mark Mainwaring és Ian Hartley szerint a fészekalja legfiatalabb tagjai nagyobb valószínűséggel lesznek kalandkeresők és felfedező kedvűek, és a humán vizsgálatok szerint is összefügg a kockázatkeresés és a születési sorrend. Frank Sulloway és Richard Zweigenhaft tanulmánya szerint (Personality and Social Psychology Review, Birth order and risk taking in athletics: a meta-analysis and study of major league baseball) a fiatalabb testvérek inkább választanak maguknak veszélyes sportokat – és ha megteszik, háromszor sikeresebbek, mint idősebb testvéreik.
Az elsőszülöttek azonban enyhén intelligensebbek: egy 250 000 norvég férfit érintő vizsgálat (Science, Explaining the Relation Between Birth Order and Intelligence) szerint a bátyok átlagosan 2,3 ponttal többet teljesítenek az IQ-teszteken, mint a másodszülöttek, és ez a trend tovább folytatódik a harmad-, negyedszülöttek esetében is. A vizsgálatot vezető Petter Kristensen szerint azoknál a férfiaknál, akiknek idősebb fiútestvére meghalt, így a másodszülött előrelépett a ranglétrán, az IQ-különbség nem jelentkezett, azaz ebben az esetben a szociális helyzet az, ami számít, és nem a valódi születési sorrend. A kutató szerint bár az IQ-különbség enyhe mértékű, az mégis meghatározhatja pl. valaki egyetemi karrierjét.
Egy holland vizsgálat azt találta (Political Psychology, Linking Birth Order to Political Leadership: The Impact of Parents or Sibling Interaction?), hogy míg az elsőszülöttek felülreprezentáltak, a legkisebb gyerekként születettek alulreprezentáltak a politikusok között, azonban a nem elsőként születettek hajlamosabbak forradalmi eszmék és mozgalmak szolgálatába állni – Darwin pl. ötödik gyermekként született, míg evolúciós elmélete ellenzői között felülreprezentáltak voltak az elsőszülöttek, írja a New Scientist szerzője Frank Sulloway könyvére (Born to Rebel: Birth Order, Family Dynamics, and Creative Lives) hivatkozva.
Wayne Cutfield és munkatársainak vizsgálata szerint az elsőszülöttek átlagosan 2,5 cm-rel magasabbak testvéreiknél, és elhízásra is hajlamosabbak, magasabb a vérnyomásuk, és inzulinrezisztenciájuk is rosszabb (The Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism, First-born children have reduced insulin sensitivity and higher daytime blood pressure compared to later-born children).
Matt Perzanowski tanulmánya (Clinical & Experimental Allergy, Birth order, atopy, and symptoms of allergy and asthma among inner-city children attending Head Start in New York City) arra mutat rá, hogy az elsőszülöttek allergiára és asztmára is hajlamosabbak.
Ray Blanchard múlt évezred végén végzett vizsgálataiból (The American journal of psychiatry, Homosexuality in men and number of older brothers) pedig arra lehet következtetni, hogy minél több idősebb fiútestvére van egy férfinek, annál nagyobb eséllyel lesz homoszexuális.
Mindezen eltérések kialakulásának hatásmechanizmusa nem ismert, csak találgatások vannak. Ami biztos, hogy az egy anyára jutó szülések számának csökkenésével egyre többünk nő fel elsőszülöttként, így nő az esélyünk arra, hogy nagyobb IQ-val és testmagassággal, kifejezettebb allergiahajlammal rendelkezzünk, kövérebbek, magas(abb) vérnyomásosak és cukorbetege(bbe)k, valamint veszélykerülők és konvencionális vezetők legyünk.
