A szellemi kihívást jelentő munkakörök csökkentik a demencia kockázatát
A Neurology folyóiratban április 17-én jelent meg a Columbia University Mailman School of Public Health, a Columbia Aging Center és a Norwegian Institute of Public Health kutatóinak közös cikke, amelyben a HUNT4 70+ vizsgálat eredményeit ismertették.
A vizsgálat célja az úgynevezett kognitív tartalék hipotézis (cognitive reserve hypothesis) tesztelése volt – ez a feltételezés arról szól, hogy a szellemileg stimuláló munka késlelteti az enyhe kognitív károsodás (MCI) és a demencia kialakulását. Az eredmények szerint a hipotézis valószínűleg igaz, mivel azoknál az embereknél, akik a 30-as, 40-es, 50-es és 60-as éveikben kognitívan stimuláló foglalkozásokkal foglalkoztak, 70 éves koruk után kisebb volt az enyhe kognitív károsodás és a demencia kockázata. A vizsgálat jelentőségét az adja, hogy ez az első olyan tanulmány, amely ezt az összefüggést nem szubjektív értékelésekkel, hanem objektív számok alapján igazolja.
A 2017 és 2019 között végzett HUNT4 70+ vizsgálatban 30-65 éves korosztályba tartozó résztvevők foglalkozási kognitív követelményei és a klinikailag diagnosztizált MCI és demencia közötti összefüggések értékelését végezték el. A csoportalapú trajektória modellezés során a kutatók először az adott foglalkozási körökhöz társítható kognitív követelményeket határozták meg, amelyeket a rutinfeladat-intenzitási (RTI) indexszel (routine task intensity index; itt az alacsonyabb RTI érték kognitív szempontból igényesebb foglalkozást jelez). A statisztikai értékelés során többváltozós regressziót alkalmaztak az MCI és a demencia relatív kockázati arányának (RRR; relative risk ratio) becslésére, miután a résztvevők életkor, nem, iskolázottság, jövedelem, kiinduláskor megállapítható magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség, pszichiátriai károsodás, halláskárosodás, magányosság, dohányzási státusz és a fizikai inaktivitás paraméterek alapján kiigazításra kerültek. Ezek a paraméterek már szerepeltek a HUNT1-2 vizsgálatokban, amelyeket 1984-1986 ill. 1995-1997 között végeztek el.
Az összesen 305 foglalkozást a kutatók a longitudinális RTI-pontszámok alapján 4 RTI csoportot azonosítottak (n = 7003, 49,8% nők, 69-104 év közötti életkor): alacsony RTI (n = 1431, 20,4%), közepesen alacsony RTI (n = 1578, 22,5%), közepesen magas RTI (n = 2601, 37,1%) és magas RTI (n = 1393, 19,9%). A magas RTI-csoportba, azaz a legkisebb szellemi kihívást jelent foglalkozás űzők csoportjánál magasabb volt az MCI (RRR 1,74, 95% CI 1,41-2,14) és a demencia (RRR 1,37, 95% CI 1,01-1,86) kockázata az életkor, a nem és az iskolai végzettség figyelembevételével történő korrekció után, mint az alacsony RTI-csoportba tartozó résztvevőknél. Egy érzékenységi elemzésben, amely a jövedelmet és az egészséggel kapcsolatos alaptényezőket ellenőrizte, a pontbecslések nem változtak észrevehetően (RRR 1,66, 95% CI 1,35-2,06 az MCI esetében, és RRR 1,31, 95% CI 0,96-1,78 a demencia esetében).
Azoknál a vizsgálati résztvevőknél, akik a 30-as, 40-es, 50-es és 60-as éveikben kognitívan stimuláló foglalkozást űztek, 37%-kal alacsonyabb volt az MCI és a 70 évesnél idősebb demencia kockázata, ami rávilágít a középkorúak foglalkozási kognitív stimulációjának fontosságára az időskori kognitív funkciók fenntartása szempontjából. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy melyek azok a konkrét foglalkozási kognitív követelmények, amelyek a legelőnyösebbek a későbbi életkorban a kognitív funkciók fenntartása érdekében.
“Összességében tanulmányunk eredményei bizonyítják, hogy a magas foglalkozási kognitív követelmények asszociációt mutatnak az MCI és a demencia későbbi életkorban jelentkező alacsonyabb kockázatával” – jegyezte meg Vegard Skirbekk professzor, a kutatás ötletgazdája, jelezve, hogy ez egyben azt is jelenti, hogy mind az oktatás, mind a foglalkozási kognitív követelmények döntő szerepet játszanak a későbbi életkori kognitív károsodás kockázatának csökkentésében. “Javasoljuk azonban további kutatások megkezdését annak érdekében, hogy pontosan meghatározhassuk azokat a konkrét foglalkozási kognitív követelményeket, amelyek a legelőnyösebbek az időskori kognitív egészség megőrzése szempontjából.”
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Cognitively stimulating jobs in midlife linked to lower dementia risk
Irodalmi hivatkozás:
Edwin et al.: Wang et al.: Trajectories of Occupational Cognitive Demands and Risk of Mild Cognitive Impairment and Dementia in Later Life. Neurology, 102 (9); https://doi.org/10.1212/WNL.0000000000209353
