A nagyobb babák között több az autista
Az átlagosnál nagyobb vagy kisebb súllyal világra jött babák között nagyobb az esély arra, hogy később autizmus tünetei jelentkeznek – állapították meg a magzati fejlődés és az autizmus összefüggéseit vizsgáló, eddigi legnagyobb tanulmányban.
A The American Journal of Psychiatry című lapban közzétett adatok az elsők, melyek egyértelmű kapcsolatot jeleznek a nagy súlyú újszülöttek és az autizmus spektrum zavar (ASD) előfordulása között. A vizsgálatot az angliai University of Manchester kutatói vezették, és eredmények megerősítik azokat a korábbi kutatásokat, melyek szerint a koraszülött, éretlen, lassan fejlődő, kis súlyú csecsemők között is nagyobb az autizmus előfordulásának valószínűsége.
A Northwestern University tavaly elvégzett vizsgálata szerint a születési súly környezeti kockázati tényező, mely hozzájárulhat az autizmus kialakulásához.
Az autizmus egy olyan állapot, mely elsősorban a másokkal való kommunikációt befolyásolja, és jelenleg nem létezik hatásos gyógymódja. Az amerikai statisztikák szerint minden ötvenedik gyermeknél állnak fenn olyan tünetek, melyek az autizmus spektrum zavarba sorolhatók. Az angliai statisztikák (az NHS adatai szerint) 1 százalékos előfordulási arányról szólnak. A szakemberek jelenlegi álláspontja szerint az autizmus létrejöttében genetikai és környezeti hatások egyaránt szerepet játszanak.
Kathryn Abel professzor így magyarázza a helyzetet: „Az autizmus spektrum zavarhoz vezető folyamat valószínűleg a magzati életben kezdődik, az állapot első jelei már akár 3 éves korban jelentkezhetnek. A magzati fejlődést genetikai és nem genetikai faktorok egyaránt szabályozzák. A valóban eredményes terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez az szükséges, hogy a mostaninál jóval több információval rendelkezzünk a magzati fejlődés szabályozásáról, illetve arról, hogy ez miként hat az ASD kialakulására. Legjobb tudomásunk szerint mostani vizsgálatunk az első nagy prospektív populációs vizsgálat, melynek célja annak feltárása, milyen összefüggésben áll az ASD-vel az, hogy a magzati fejlődés mennyiben tér el a normálistól. Most első ízben igazoltuk kétségbevonhatatlanul, hogy a normálistól akár felfelé, akár lefelé eltérő magzati fejlődés növeli az ASD kialakulásának esélyét.”
A kutatók a Stockholm Youth Cohort adatainak elemzése alapján fogalmazták meg fenti következtetésüket, mely a magzat testsúlyával kapcsolatos korai ultrahang-vizsgálati adatokat is szolgáltatott, melyből a magzat méhen belüli fejlődésére következtettek. A gyermekeknél később vizsgálták a motoros, nyelvi, szociális és kognitív képességeket is. A vizsgálati csoportot csaknem 600 ezer, 17 év alatti gyermek alkotta, az adatgyűjtés a 2001 és 2007 közötti időszakra vonatkozott. A vizsgálati csoportba 4283 olyan gyermeket soroltak, akinél autizmus igazolódott, míg a kontrollcsoport 36588 egészséges gyermekből állt.
Az eredmények azt jelzik, hogy a 4500 grammnál nagyobb súllyal született gyermekek körében gyakoribb az autizmus, de ugyanez igaz a 2500 grammnál kisebb születési súlyúakra is. Az utóbbiak körében 63 százalékkal volt gyakoribb az ASD előfordulása, míg nagy születési súly esetén a kockázatnövekedés mértéke 60 százalék.
„Azt feltételezzük, hogy a fokozott kockázat az extrém fokban kóros magzati fejlődés következménye, ami azt jelzi, hogy valami nem szabályosan történik a méhen belül, talán a méhlepény nem megfelelő működése következtében. A magzati növekedést bármilyen formában megzavaró tényező hatással van az agy fejlődésére is. A veszély különösen azoknál a magzatoknál jelentős, akik nem megfelelően fejlődnek, valamint akik nem jönnek a világra a 40. terhességi hétig. Ez utóbbi esetben ugyanis a magzat hosszabb ideig ki van téve a nem megfelelő méhen belüli környezet károsító hatásának” – hangsúlyozza a vizsgálat vezetője.
A szerzők további kutatásokat tartanak szükségesnek a magzati fejlődés nyomon követésére, illetve annak vizsgálatára, milyen szerepet játszik ebben a placenta, és ez miként befolyásolja az agyi fejlődést. A helyzet tisztázásához a most közzétett adatokon kívül hozzájárulhat a Yale Egyetem minap nyilvánosságra hozott vizsgálata is, mely szerint a méhlepény szülés utáni vizsgálatával előre jelezhető az autizmus esélye: a normálistól eltérő redőzet vagy sejtnövekedés fokozza az ASD kialakulásának kockázatát.
