A másnaposság tudománya

Nagy mennyiségű alkohol fogyasztása másnapra jó eséllyel színes tünetegyüttest okoz, melyben fejfájás, szédülés, émelygés, remegés és szorongás éppúgy előfordulhat, mint szomjúságérzés vagy szapora szívdobogás.

A másnaposság okát illetően nincs még teljes tudományos egyetértés, de az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy a tünetek több, egymással egyidejűleg fennálló okra vezethetők vissza.

Az első ok: a dehidráció

Az etanol – az antidiuretikus hormon (ADH) termelődésének gátlásán keresztül − diuretikus hatású, azaz fokozza vizelettermelést. Ennek eredményeként másnapra dehidrált állapot jön létre ennek megfelelő tünetekkel: szájszárazsággal és fejfájással.

Ennek megelőzésére azt javasolják a szakemberek, hogy a szeszes ital fogyasztása közben és/vagy a hosszúra nyúlt este után lefekvéskor megfelelő mennyiségű vizet is fogyasszunk. Ez azonban – éppen a másnaposság már említett soktényezős háttere miatt – nem képes teljesen kivédeni a másnaposságot, legfeljebb mérsékelni azt.

A második ok: az acetaldehid

Az etilakohol a vérárammal az agyba jut, ennek hatására a szervezet ellazul, a gátlások oldódnak. Eddig az alkoholfogyasztás jó oldala. A májba került etanolt azonban a máj alkohol-dehidrogenáz enzimje acetaldehidre bontja, mely aztán az acetaldehid-dehidrogenáz enzim hatására ecetsavvá alakul. De még mielőtt ez utóbbi lépés bekövetkezne, az erősen toxikus acetaldehid hat a szervezetre, mely a másnaposság tüneteinek többségéért − a fejfájásért, az émelygésért és a hányásért – felelős.

A harmadik ok: a NAD+ depléciója

Az alkohol és acetaldehid lebomlása során NAD+ használódik fel. A NAD+ a sejtek működéséhez szükséges, ahhoz, hogy a vízből, oxigénből és piruvátból energia képződjön. Amennyiben az alkohol lebontásához túlságosan sok NAD+ fogy, úgy a piruvát felhalmozódik a sejtekben, ez pedig több szempontból is kedvezőtlen. Először is, a piruvátfelesleg tejsavvá alakul, mely fokozza a vér savasságát és hosszú távon akár vesekárosodáshoz is vezethet. Másodszor, a glükózháztartás szabályozásának elégtelensége folytán leesik a vércukorszint.

A negyedik ok: a reaktív oxigéngyökök és a sejtkárosodás

E két tényező nem is igazán a másnaposságért felelős, hosszantartó, rendszeres alkoholfogyasztás esetén azonban nagyobb veszélyt jelent, mivel hosszú távú károsodást eredményez.

Az alkohol lebontása során keletkező acetaldehid olyan helyeken kötődik a sejtekben, ahová normális körülmények között nem kapcsolódna, ilyen például a glutation nevű fehérje. Ennek hatására a glutation nem tudja ellátni feladatait a sejt működésében, melynek egy idő múltán sejtkárosodás lesz a következménye. Ennél is fontosabb azonban, hogy az acetaldehid a DNS-hez kötődve az örökítőanyagot is károsíthatja, melynek nyomán fokozódik a rosszindulatú daganatok kialakulásának esélye.

A máj nemcsak az alkohol-dehidrogenáz segítségével képes lebontani az alkoholt, hanem a citokróm P450 rendszer révén is, melynek kapcsán az acetaldehiden kívül reaktív oxigéngyökök is keletkeznek. Ezek – ahogyan nevük is mutatja – jó eséllyel reakcióba lépnek a fehérjékkel és a DNS-sel. Jó a rosszban, hogy az alkoholnak csak jóval kisebb része metabolizálódik ezen az úton, mint alkohol-dehidrogenáz segítségével, ezért minél kisebb az elfogyasztott alkohol mennyisége, annál kevesebb képződik a reaktív oxigéngyökökből is.

A másnaposság megelőzhető

A macskajaj multifaktoriális háttere miatt sajnos csak egyetlen módszer van a tünetek teljes és biztos megelőzésére: ha egyáltalán nem iszunk szeszes italt. A tünetek azonban csökkenthetők: a fentiek alapján az alkoholfogyasztás közben/után víz vagy más, nem alkoholtartalmú folyadék fogyasztásával, illetve a hipoglikémia megelőzésével.

Emellett az alkoholfogyasztással közvetlenül össze nem függő − de sajnos a bulik szerves részét képező − tényezők is fokozhatják a másnaposság esélyét, mint amilyen például a harsogó zene, a dohányzás, a villódzó fények és a nem kielégítő alvás.