Tudomány
A magyar férfiak korán halnak
Interjú dr. Kopp Máriával
Életszínvonalban még mindig jelentős különbség van egy osztrák, német vagy francia és egy magyar család között. Ez viseli meg a magyar férfiakat?
A mi vizsgálataink szerint elsősorban a stressz a bűnös, a magyar férfiak nagyon nehezen élik meg a munkahelyük elvesztését, s már a bizonytalanság, hogy esetleg utcára kerülnek, megviseli őket. Ugyanakkor azok a férfiak, akik házasságban élnek, ötször jobban élik meg a kemény helyzeteket. És egy jó kapcsolat is háromszoros védettséget ad, kevésbé isznak, kevésbé dohányoznak. És amit a világon először mi mutattunk ki, hogy a középkorú férfiaknak a gyerekkel való kapcsolat, az apaság is komoly védőfaktor. Az egyik felmérésünkben nyilatkozó férfiak 70 százaléka állította, hogy egy férfi nem lehet boldog, ha nincs gyereke. Ez ugyan eddig nem kapott nyilvánosságot, de ezzel a 70 százalékkal a magyar férfiak világelsők…
Ugyanakkor lassan elfogyunk, vagyis kevés gyerek születik.
Az valóban megdöbbentő, hogy a születésszám csökken. Miközben a szomszédos országokban, a cseheknél, szlovákoknál, lengyeleknél nem fogy a népesség. Nagy ellentmondás: szeretnének gyereket, de azok mégsem születnek meg. És ez már a nőket is érinti, hiszen úgy tűnik, az állam nem támogatja eléggé a családokat, ha az merül fel, gyerek vagy karrier. Bár ez utóbbi szót nem szeretem, hiszen az még nem karrier, ha egy nő dolgozni szeretne.
Magyarországon is indult akció, „Mentsük meg a férfiakat” néven, amelynek persze nincs túl nagy hírverése, pedig a minta, a finn akció fölöttébb sikeres volt.
Valóban, a hatvanas években a finn nők mozgalmat indítottak, mert ahogy mondták, „Nem akarunk özvegyek lenni”. Hihetetlen eredményeket értek el, mert minden településen odafigyeltek a lecsúszott, a munkanélküli, az alkoholista és a magányos férfiakra. Bár ők pénzt is beletettek, ez nemcsak anyagiakon múlik. Nálunk is sok civil szervezet van, amelyek a zászlójukra tűzhetnék ezt az akciót. Hajdan Selye János laborjában minden patkány elpusztult, mert nem bírták a krónikus stresszt.
A helyzet tehát rossz, de nem reménytelen.
A vizsgálataink nem túl biztatóak. Hiányzik a bizalmi tőke, a megkérdezett magyar férfiak 80 százaléka úgy nyilatkozott, hogy senki sem törődik a másikkal. S ez az adat rosszabb, mint a korábbi, 2002-es felmérésünknél. A család szerepe nagyon felértékelődött, de akinek nincs, az kihez forduljon, hová meneküljön?
Dalia László, 168 Óra Online