A kultúrafüggő elképzelések befolyásolják a demencia-kockázatot
Az idősödéssel kapcsolatos pozitív vélekedés véd a demencia ellen; a negatív sztereotípiák hiánya még azoknál is 49,8%-kal csökkenti a kórkép kialakulási esélyét, akik a legnagyobb kockázati tényezőnek számító génvariánssal rendelkeznek, írja a PLOS ONE tanulmánya.
Az egyik legnagyobb demencia-kockázati tényező az APOE gén ε4 variánsa; a hordozók 47%-a esetében alakul ki a kórkép. Jelenleg nem ismert, mi az oka, hogy a maradék 53% esetében sosem fejlődik ki demencia. Becca Levy és munkatársai vizsgálata (Positive age beliefs protect against dementia even among elders with high-risk gene; PLOS ONE) az első, ami megnézte, hogy vajon egy, a kultúrából származó környezeti tényező – az idős korra jellemző sajátosságokkal kapcsolatos pozitív elképzelés – képes-e csökkenteni az ε4-hordozók és az átlagos populáció körében a demencia kockázatát.
A Yale School of Public Health kutatói által vezetett vizsgálatban 72 éves átlagéletkorú, 4765 fős mintát tanulmányoztak; az alanyok a vizsgálat kezdetén nem szenvedtek demenciában, és 26%-uk volt ε4-hordozó. A vizsgálat négy éve alatt azok között a hordozók között, akik pozitív elképzelésekkel tekintettek az öregkorra, 2,7%-nak bizonyult a demencia-kockázat, míg a negatív öregkorral szembeni attitűddel rendelkező hordozók (pl.:„ahogy idősödöm, egyre haszontalanabbnak érzem magam”) 6,1%-a betegedett meg. Vagyis az öreg korral kapcsolatos pozitív elképzelések majdnem 50%-kal képesek csökkenteni a demencia-kockázatot még a nagy kockázatú génvariánst hordozók körében is.
A teljes mintában 2,6% volt a pozitív attitűddel rendelkezők demencia-kockázata, a negatív attitűddel bíróké 4,62%. A kutatók szerint eredményük arra utal, hogy az attitűd ugyanazokon az útvonalakon keresztül fejtheti ki a hatását, mint az APOE ε4 variáns, és a mechanizmus az időskori epigenetikus folyamatok módosítása lehet. A stressz-szintet csökkentő pozitív attitűd tehát módosíthatja a gén-expressziót.
Levy egy korábbi vizsgálata azt is kimutatta, hogy az idősödéssel és az öreg korral kapcsolatos, kultúra-függő elképzelések módosíthatók, a pozitív elképzelések erősíthetők (Improving memory in old age through implicit self-stereotyping; Journal of Personality and Social Psychology). A kutatók hangsúlyozzák: eredményük arra hívja fel a figyelmet, hogy közegészségügyi kampányt kell indítani a nyugati társadalmakra jellemző, idős korral kapcsolatos negatív sztereotípiák – ageism – ellen, továbbá arra is rámutat, hogy minden bizonnyal eredményesen alkalmazható a személyre szabott stratégia: az attitűdjük miatt nagyobb demencia-kockázattal bírók azonosítása, és kognitív intervenció alkalmazása.
