A jó zigóta szépen osztódik
A megtermékenyített petesejt osztódásának „filmje” segíthet eldönteni, hogy mely embriókat érdemes beültetni a mesterséges megtermékenyítés során – írja az MTI.
Amerikai kutatóknak a Nature tudományos folyóiratban közzétett eredménye szerint a sejtosztódás nyomon követése lehetővé teszi, hogy megállapítsák, melyek az egészséges genetikai állományú sejtek, és melyek hordoznak abnormális számú kromoszómát.
Örökítő anyagunk, a hosszú DNS-molekula kompakt csomagokba szerveződve van jelen a sejtekben, ezek a kromoszómák. Az embernek normális esetben 23 pár kromoszómája van, ám genetikai baleset következtében előfordul, hogy valamelyik kromoszómából több van (például a Down-kór esetében), de lehet kevesebb is. Vannak olyan kromoszómaszám-változások is, amelyek összeegyeztethetetlenek az élettel, ilyenkor vetélés vagy halvaszületés következik be.
A kutatók szerint a többlet vagy hiányzó kromoszómák meglepően nagy arányban fordulnak elő, akár az embriók háromnegyedét is érintheti ilyen rendellenesség. Ez lehet az oka annak, hogy a terhességek 50-75 százaléka nem valódi, hanem úgynevezett kémiai terhesség, ami azt jelenti, hogy az embrió abortálódik közvetlenül a méhfalba való beágyazódása után. Sok nő ilyenkor nem is szerez tudomást arról, hogy egyáltalán teherbe esett.
A természetes megtermékenyülés esetében ezzel nincs mit tenni, ám a mesterséges megtermékenyítésnél igen fontos lenne, hogy genetikailag egészséges embriókat ültessenek be az anya méhébe, hogy minél kisebbre csökkentsék a vetélés kockázatát.
Renne Reijo Pera, a Stanford Egyetem őssejtkutatója csoportjával 75 korábban egysejtes állapotban lefagyasztott embrió osztódását fotózta négy napon át. A mikroszkóp segítségével készült felvételeket 5 percenként kattintották el, majd ebből állították össze a time-lapse videót.
A 75 megtermékenyített petesejt közül 53 élte túl a négy napnyi osztódást. Ezek közül 45 zigótát tudtak genetikai elemzésnek alávetni, és kiderült, hogy 75 százalékukban (34 zigóta) hibás volt a kromoszómák száma.
A videó megmutatta, hogy az egészséges sejtek nagyjából azonos ütemben osztódtak, míg az abnormális sejteknél az osztódás hol gyorsabb volt, hol lassabb. Az osztódást nyomon követve, majd a kapott adatokat összevetve más, abnormalitásra utaló jelekkel, megbízhatóan meg lehet állapítani, hogy mely sejtekben tér el a kromoszómák száma a normálistól - idézte a kutatókat a LiveScience című tudományos ismeretterjesztő portál.
