Anna Karenina és a mikrobiom
A Nature Microbiology-ben ismertetett Anna Karenina hipotézis szerint minden egyensúlyát vesztett mikrobiom a saját speciális módján beteg, közölte az OTSZ Online.
Jesse Zaneveld, Ryan McMinds és Rebecca Vega Thurber Lev Tolsztoj Anna Karenina című regényének híres első mondatát – „A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.”– használták fel hipotézisükhöz, amellyel, úgy vélik, sikerült megmagyarázniuk a mikrobiomkutatás eddigi eredményeinek ellentmondásait. Az Anna Karenina hipotézisnek fontos következménye lehet, ugyanis sokan próbálják a különböző betegségeket a mikrobiom módosításával, egyre jobb probiotikumokkal és egészségesekből származó széklet transzplantációjával kezelni. Ha azonban a mikrobióta véletlenszerűen alakul, nehéz megállapítani, hogy mi számít egészségesnek, és mi alapján standardizálható a kezelés.
Az egészséges mikrobiomok között is hatalmas az eltérés; a humán mikrobiomok messze nagyobb variábilitást mutatnak, mint a genomok, és ennek senki nem tudja az okát. Két nagyméretű vizsgálat, ami többszáz faktor (pl. táplálkozás, életkor, testsúly, kórtörténet) befolyását elemezte, a humán mikrobiom variábilitásának mindössze 8–19%-a mögött talált okot. Vagyis, nem mondható meg, hogy az egyik variáció egészségesebb-e a többinél, és bizonyosan nem jelenthető ki, hogy a szervezetünkben élő mikrobák csak egy módon képesek kialakítani azt a bizonyos boldog családot.
