A 20. század nagy polihisztora volt
2012: Szentágothai-év
Ritkán esik meg, hogy egy magyar tudósnak nemzetközi évet szentelnek, úgy gondolom, hogy ez egyben a magyar tudományos élet, a Magyar Tudományos Akadémia elismerése is – hangsúlyozta Pálinkás József akadémiai elnök annak kapcsán, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Szentágothai János születése századik évfordulója tiszteletére a 2012. évet a neves agykutató emlékének szenteli.
"Kiemelkedő kutatóként azok között volt, akik a Nobel-díjasokkal egy sorban álltak" – emelte ki az MTA elnöke, aki beszélt Szentágothai János iskolateremtő tevékenységéről.
"Több idegtudományi iskola is született, amelyek eredményeiben ma is érződik hatása" –fogalmazott Pálinkás József, az 1 millió euró összdíjazású Agy-díjat (Brain Prize) említetve példaként, amelyet 2011-ben elsőként három magyar kutatónak, Somogyi Péternek, Freund Tamásnak és Buzsáki Györgynek ítélték oda.
Pálinkás József kiemelte Szentágothai János közéleti szerepvállalását: az MTA elnökeként a "politikai befolyás szempontjából nehéz időkben" sokat tett azért, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a kiválóság, minőség, intézménye maradhatott.
A centenáriumról számos rendezvénnyel emlékeznek meg országszerte, így például a Pécsi Egyetemen és a Semmelweis Egyetemen, amelyeknek Szentágothai János a professzora volt. A hazai ünnepségek főrendezvénye október 31-én, Szentágothai János születésnapján lesz a Magyar Tudományos Akadémián, az emlékkonferencia védnöke Pálinkás József.
Hámori József akadémikus, az egykori tanítvány, a Magyar UNESCO Bizottság elnöke kiemelte, hogy a Szentágothai-év a magyar agykutatás elismerése is. Elmondta: Szentágothai Jánosnak már kutatói karrierje elején volt egy olyan módszertani felfedezése, amely az idegpályák kutatását teljesen új utakra terelte. A Pécsi Egyetemen, ahová 1946-ban hívták meg, egészen más kutatási témát választott, a belső fülben lévő helyzetérző (vestibularis) rendszerrel foglalkozott.
"Igazából ekkor tett szert világhírre. Emellett a kisagy kutatásai is nagyon érdekelték, valamint a látórendszer, később pedig a gerincvelői idegpályák áttevődéseivel foglalkozott" – emelte ki Hámori József, aki szerint e "mindenevőség" akadályozta meg, hogy Szentágothai János, akit többször is felterjesztettek a legrangosabb tudományos elismerésre, megkapja a Nobel-díjat.
"Nem lett ugyan Nobel-díjas, de világszerte ismerték. Több nemzetközi szervezet tagja is volt, így a National Academy of Sciences-nek, külső tagja volt a Royal Society-nak és a vatikáni Pápai Akadémiának is. Több egyetem, így az Oxfordi Egyetem választotta díszdoktorának".
Szentágothai másik nagyon jelentős eredménye, hogy az anatómia oktatását teljesen új pályára tette. "Az addig morfológiai tárgyat funkcionális anatómiaként oktatta". Nagyon jó előadó volt, aki igen nagy népszerűségnek örvendett mind a nemzetközi konferenciákon, mind a medikusok körében.
"Nagyon jól rajzolt, festett, kiváló színészi képességekkel volt megáldva, nagy értője volt a költészetnek, a zenének, de széleskörű botanikai ismeretekkel is rendelkezett. A 20. század nagy polihisztora volt".