Proximalis mélyvénás thrombosis kezelése oralis, direkt Xa gátló rivaroxabannal

Az ODIXa-DVT dóziskereső fázis II vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék a szájon át adagolt rivaroxaban különböző dózisainak hatékonyságát és biztonságosságát akut proximális MVT-ben szenvedő betegeknél, a standard kezeléssel összevetve.

Összesen 613 beteget randomizáltak, melyből 126 került a standard kezelési ágra: enoxaparin 1 mg/kg naponta kétszer 5-7 napig, majd K vitamin antagonista (INR 2-3 között). 487 beteget pedig a rivaroxaban 4 különböző adagjával kezeltek 4 vizsgálati karon: 2x10 mg, 2x20 mg, 2x30 mg és 1x40 mg dózisokkal. Minden beteget 12 hétig kezeltek. Az elsődleges hatékonysági végpont a trombózis-teher javulása volt a kezelés 21. napján (szimptómás VTE ismétlődése nélkül), amelyet teljes kompressziós ultrahang (CCUS) vizsgálattal mértek egy előzetesen meghatározott pontrendszer alapján; legalább 4 pontos javulást ítélték pozitívnak. A betegek beválogatásakor és a 3. héten kompressziós UH vizsgálatot és perfúziós tüdő szcintigráfiát végeztek. A kezelés végén - a 12. héten – ismét kompressziós UH vizsgálat, és további 30 nappal később klinikai felülvizsgálat történt. A végpontesemények értékelését egy központi független bizottság végezte, vak elrendezésben. Az elsődleges biztonságossági végpont a súlyos vérzések előfordulása volt a 12 hetes kezelés alatt.

Eredmények

Az elsődleges hatékonysági végpont tekintetében a különböző rivaroxaban dózisok illetve az enoxaparin/KVA csoport eredményei között nem volt szignifikáns eltérés: 53.0%, 59.2%, 56.9%, 43.8% (a 2x10, 20, 30, és 1x40mg rivaroxaban mellett) és 45.9% az enoxaparin/KVA csoportban. Nem találtak lényeges dózis-válasz összefüggést a rivaroxaban különböző dózisai között sem a hatékonyság tekintetében. Súlyos vérzés a rivaroxabannal kezelt csoportban 1.7%, 1.7%, 3.3% és 1.7% -ban (2x10, 20, 30, 1x40mg) fordult elő, illetve 0 eset az enoxaparin/KVA ágon. A 12. hét  végén a hatékonysági végpont elérését figyelték meg  a rivaroxabant szedő betegek 71.0%, 71.4%, 73.4%, ill. 68.8%-ában, míg a standard kezelést kapó betegek 71.6%-ában.

A kezeléssel összefüggésbe hozható, a normál felső érték háromszorosát meghaladó alanin-aminotransferáz (ALT) emelkedés 1,9 – 4,3% -ban fordult elő a rivaroxabannal, míg 21,6%-ban az enoxaparin/KVA-val kezelt csoportban az első 3 hét alatt. A továbbiakban nem volt szignifikáns különbség a két csoport között.(1,9% vs. 0,9%).

Összefoglalás

Az első 21 nap végén a naponta egyszer 40 mg rivaroxabant szedő csoportban kevesebb betegnél volt kimutatható a trombus-teher csökkenése, mint a napi kétszeri adagolású csoportokban. Ugyanakkor ennek, és egyéb hasonló dóziskereső vizsgálatoknak az eredményei alapján a legalacsonyabb, 20 mg/nap dózis tűnik a legígéretesebbnek a további klinikai fejlesztés számára.

Ebben a proof-of-concept, dóziskereső vizsgálat alátámasztotta, hogy a szájon át adagolt rivaroxaban 3-szoros dózistartományban a standard kezeléshez hasonlóan hatásos és biztonságos a proximális DVT kezelésében.

A vizsgálati adatok elérhetősége: Treatment of Proximal Deep-Vein Thrombosis With the Oral Direct Factor Xa Inhibitor Rivaroxaban (BAY 59-7939). The ODIXa-DVT (Oral Direct Factor Xa Inhibitor BAY 59-7939 in Patients With Acute Symptomatic Deep-Vein Thrombosis; Study

(Forrás: Giancarlo Agnelli, et al. Circulation, 2007;116:180-187; (2007. június 18))