A vizsgálat célkitűzése volt a mindennapi klinikai gyakorlatból származó adatok gyűjtése a K-vitamin antagonista (VKA) kezeléshez köthető vérzéses szövődmények miatti kórházi kezelések során alkalmazott kezelésekről, és a betegek kimeneteléről.

A vénás thromboemboliás (VTE) szövődmények előfordulása lényegesen eltérő lehet a különböző malignus megbetegedések esetén.

A malignus betegségekben észlelt hiperkoagulabilitás egyik lehetséges magyarázata az alvadási faktorok fokozott termelése és expressziója, ami a tumor biológiáját is befolyásolja.

Azoknál a rosszindulatú daganatos betegeknél, akiknek már volt thromboemboliás (VTE) eseménye,  az átlagosnál magasabb lehet  a rekurrens VTE kockázata.

A Xa faktor szelektív gátlása hatásos lehet a vénás tromboembóliák kezelésében és megelőzésében, amint azt a szubkután adagolt indirekt Xa gátló fondaparinux-szal végzett vizsgálatokban is bebizonyosodott.

A Clinical and Applied Thrombosis/Hemostasis szaklapban megjelent tanulmányukban a szerzők a proximális és disztális vénák kompressziós ultrahang vizsgálatának vizsgálók közötti variabilitását elemezték mélyvénás trombózis gyanúja esetén.

A mélyvéna thrombosis (MVT) és a hozzá gyakran társuló pulmonalis embolia (PE) jelentős probléma a fejlett országok egészségügyi ellátása számára. A myocardialis infarctus és a stroke mellett fő haláloki tényezővé vált.

A szülés utáni trombózis-kockázat ideje mintegy kétszer hosszabb az eddig véltnél – állapították meg egy friss vizsgálatban.

A Nature érdeklődő laikusoknak foglalta össze meglepő alapossággal és mélységben a trombózis legfontosabb ismeretanyagát, amelyből szakmai szemmel emeltük ki a lényeget, így az összefoglaló kiválóan alkalmas a legfőbb ismeretek felelevenítésére.

A vénás tromboembolizáció (VTE) kezelése kétfázisú folyamat, mely az akut és krónikus betegség terápiáját egyaránt magában foglalja.