A vastagbélrák egyik fontos rizikófaktora

Egy német esetkontrollos vizsgálat azt mutatta ki, hogy a polipok (adenómák) nem teljes eltávolítása és a kolonoszkópos ellenőrzés hiánya erősebben függött össze a későbbi kolorektális rák kialakulásával, mint az eltávolított polipok sajátságai.

A dr. Hermann Brenner, a heidelbergi Német Rákkutató Központ munkatársa és kollégái által lefolytatott vizsgálat szerint azokban a betegekben, akikben nem minden polipot távolítottak el endoszkóposan, majdnem négyszeres volt a későbbi kolorektális rák valószínűsége (kockázati arány [OR]=3,73; 95%-os konfidencia intervallum [CI]=2,11-6,60). Emellett azokban, akiken nem végeztek ellenőrző kolonoszkópiát a polipok eltávolítását követő 5 éven belül, kis híján háromszoros volt a rák kockázata (OR=2,96; CI=1,70-5,16) – ez olvasható az Annals of Internal Medicine augusztus 21-i számában.

A polipok jellegzetességei kisebb mértékben befolyásolták csak a kockázatot. Három vagy több polip jelenléte például csak mérsékelt rizikónövekedéssel járt (OR=2,21; CI=1,07-4,54).

A korábbi vizsgálatok egyöntetűen azt mutatták ki, hogy az adenómák kiújulása kapcsolatban állt a polipok nagyságával, számával és bizonyos szövettani jellemzőivel, amilyen például a nagyfokú diszplázia, de a polipok kezelésének módja és a kolonoszkópia hatásairól sokkal kevesebbet tudunk.

Dr. Brenner és munkatársai egy populáció alapú szűrővizsgálat alapján választottak ki 155 olyan beteget, akikben kolorektális rák fejlődött ki 10 éven belül egy korábbi kolonoszkópos polipeltávolítás után. Kontrollcsoportként 260 olyan beteg szolgált, akikből szintén eltávolítottak polipokat, de rák nem lépett fel náluk.

A nem teljes polipeltávolítás és az ellenőrző kolonoszkópia hiánya mellett más, kolonoszkópiával kapcsolatos tényezőknek is jelentősége lehet, például annak, ha nem tudták az ellenőrzést egészen a vakbélig elvégezni vagy ha nem készítették elő megfelelően a belet a kolonoszkópiára, s ezért egyes nyálkahártya területek nem voltak láthatók.

A polipokkal kapcsolatos tényezők a többszörös adenómákon kívül: az egy cm-esnél nagyobb polip, szövettanilag nagyfokú diszplázia vagy bolyhok jelenléte és az, ha polipot találtak a proximális bélszakaszban.

Mind a vizsgált, mind a kontroll csoportban a személyek kétharmada férfi volt, és többségük 70 évesnél idősebb. A következő tényezők esetében találtak különbséget a két csoport között (a vizsgált csoportban gyakoribbak voltak az alábbiak, mint a kontroll csoportban):

• nem teljes polip eltávolítás (29% vs 9,6%),
• 5 éven belül nem végeztek kolonoszkópiát (26,5% vs 11,5%),
• három vagy több polipot fedeztek fel (14,2% vs 7,3%).

A kutatók ezután kiszámították, hogy az egyes tényezők a kolorektális rákok hányadrészéért felelősek, s az derült ki, hogy a nem teljes polipeltávolítás 20,8%-ukért és az 5 éven belüli ellenőrző kolonoszkópia elmaradása 18,4%-ukért. A polip jellegzetességei közül 8,1%-ért volt felelős a három vagy több adenóma és 5,1%-ért a nagyfokú szövettani diszplázia vagy a bolyhok jelenléte.

Összeségében a kolonoszkópiával kapcsolatos tényezők a rákok 41,1%-áért voltak felelősek, míg a polip jellemzői 21,7%-ukért.

Az alcsoport elemzések eredményei közül megemlítendő, hogy a polip teljes eltávolításának hiánya hatására férfiakban 4,21, nőkben 3,37 lett a rák kockázati aránya. Emellett a 70 évesnél fiatalabb betegekben az 5 éven belüli kolonoszkópia hiánya igen erős előrejelzője volt a kolorektális ráknak (OR=6,67, CI=2,25-19,79).

Szót kell ejteni a vizsgálat korlátairól is: viszonylag kevés beteget vontak be, a vizsgálat megfigyeléses jellegű volt és elképzelhető, hogy az adatok nem tartalmaztak minden, a kolonoszkópiával kapcsolatos problémát.