Szenzációs eredmények születtek a rákkutatásban
Bár a WHO előrejelzései szerint a daganatos megbetegedések száma 2050-re globálisan elérheti az évi 35 milliót, a legfrissebb hazai kutatások – így a HUN-CANCER EPI vizsgálat – árnyalják a képet, írja a Qubit.
Május végén rendezték meg Chicagóban az Amerikai Klinikai Onkológusok Társaságának (ASCO) éves kongresszusát, amely több mint 44 ezer szakember részvételével a globális rákkutatás legfontosabb eseménye volt. Az idei találkozó a beszámolók szerint a szokásosnál is több áttörést hozott. Bár a WHO előrejelzései szerint a daganatos megbetegedések száma 2050-re globálisan elérheti az évi 35 milliót, a legfrissebb hazai kutatások – így a HUN-CANCER EPI vizsgálat – finomítják a képet. Kiderült, hogy a tényleges magyarországi daganatos előfordulás 10-14 százalékkal alacsonyabb az OECD korábbi becsléseinél, a 40-60 éves férfiaknál pedig a sikeres kampányok hatására felére csökkent a dohányzással összefüggő rákhalálozás az elmúlt évtizedben.
A kongresszuson bemutatott terápiás forradalomból a hazai szakorvosok számára is a hasnyálmirigyrák kezelésében elért eredmények az egyik legfontosabbak. Az évtizedek óta változatlan terápiás palettán hozhat fordulatot a daraxonrasib nevű tabletta, amely képes blokkolni a daganatok többségében mutált KRAS-fehérjét. A RASolute 302 vizsgálat szerint a szer 60 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát a kemoterápiához képest, és megkétszerezte a betegek medián túlélését.
Hatalmas életminőség-beli előrelépést ígér az emlőrák diagnosztikájában az OPTIMA-vizsgálat. A Prosigna nevű genomikai teszt 50 gén aktivitása alapján határozza meg a kiújulás kockázatát a leggyakoribb mellráktípusnál. Az adatok alapján a hagyományos kritériumok szerint kemoterápiára utalt betegek 68 százalékánál valójában alacsony a kockázat, így ők a megterhelő kezelés elhagyásával, pusztán hormonterápiával is kiváló túlélési esélyekkel gyógyulhatnak.
A tüdőrák ellátásában egy új, kettős célpontú antitest, az ivonescimab mutatott kiemelkedő hatékonyságot a HARMONI-6 vizsgálatban, míg a prosztatarákos betegeknél az apalutamid műtét előtti és utáni alkalmazása (PROTEUS vizsgálat) másfél évvel növelte meg az újabb kezelés nélkül eltöltött, eseménymentes időt. Ritka daganatok terén is megtört az jég: az abemaciklib nevű CDK4/6-gátló az onkológia egyik legellenállóbb betegségében, a dedifferenciált liposarcomában nyolcszorosára nyújtotta meg a progressziómentes túlélést.
A diagnosztika jövőjét az a brit NHS-Galleri tömegszűrési program vetíti előre, amelyben csaknem 143 ezer tünetmentes embernél vizsgáltak egy új, univerzális folyadékbiopsziás eljárást. A teszt a vérben keringő DNS-töredékek mintázatából 87 százalékos pontossággal képes beazonosítani a daganat kiindulópontját a szervezetben. Bár a széles körű szűrési bevezetéshez még további adatok szükségesek, a módszer 21 százalékkal több beteget segített diagnosztizálni még a tünetek megjelenése előtt.
