Orvosok és a hálapénz

A lap úgy fogalmaz, "a hálapénz problémájról egyelőre inkább mindenki csak beszél, de megszüntetése érdekében konkrét lépések alig történnek. A paraszolvencia rendszerének nem csak a TB járulékát rendszeresen fizető páciens a vesztese - aki több tíz, vagy netán százezer forintot is kifizet az egyébként elvárható szolgáltatásért - hanem az orvosok is."

A Szinapszis Kft. felmérése rámutat: az orvosok közel kétharmada az alacsony bérek miatt nélkülözhetetlennek tartja a hálapénzt, további 6 százalékuk véli úgy, hogy az állam a betegekkel pótoltatja az orvosok fizetését.

Igen jelentős azoknak az orvosoknak az aránya, akik megalázónak tartják a beteg által adott pénzt, és 17 százalékuk egyáltalán nem ért egyet vele. Minden tizedik orvos szerint a hálapénz az egészségügyi rendszer hibája, de egyben összetartója is, és ennél fogva mindig a rendszer szerves része marad.

Érdekes tény, hogy a háziorvosok és szakorvosok véleménye között gyakorlatilag nincs különbség a hálapénz kérdését illetően, nagyon hasonlóan gondolkoznak a problémáról.

A paraszolvencia jelenlétét a legtöbb orvos azzal magyarázza, hogy a betegek valóban hálájuk kifejezéseként adják, míg 10-ből 3 orvos szerint általános az a gondolkodás, hogy pénzzel bárhol előnyt lehet szerezni, így a betegek az egészségügyi szolgáltatás területén is élnek ezzel az eszközzel. A válaszadó orvosok 20 százaléka van azon a véleményen, hogy a betegek nem bíznak abban, hogy egyébként megfelelő figyelemben részesülnének, és ezt pénzzel próbálják "kiharcolni". A GKI szeptemberben publikált adatai épp ezt támasztják alá, hiszen a megkérdezettek majdnem fele, 49 százalék azért ad hálapénzt, mert enélkül nem kapják meg a megfelelő ellátást. 

Hogyan lehetne megszüntetni?

A kutatás egyértelműen rámutat: a hálapénz problémájának megoldására az orvosok akár több alternatívát is elképzelhetőnek tartanak, és a paraszolvencia rendszerének fenntartása döntő többségüknek egyáltalán nem érdeke. Az első és legfontosabb eszköz a hivatalos bérek emelése lenne, ezt 10-ből 9 orvos megemlíti.

Ezt támogatná több szakmai szervezet is. A rezidens szövetség már augusztusban is úgy nyilatkozott, elengedhetetlen az orvosi bérek tisztességes emelése, majd azt követően a könyörtelen szigor. Papp Magor szerint az egészségügy teljes megújulásához új értékrend szükséges. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szintén augusztusban úgy nyilatkozott a kérdésben, bruttó 400 ezer lenne méltányos egy kezdő szakorvosnak, így lenne biztosítható a pálya vonzereje s a következő évtizedekre is a lakosság egészségügyi ellátása.

A Szinapszis egy korábbi kutatásából az derül ki, hogy a lakosság 88 százaléka támogatná az egészségügyi dolgozók bérének növelését. A felnőttek harmada 50 százalékos emelést tartana méltányosnak, a megkérdezettek 11 százaléka pedig megduplázná a kereseteket.

A bérek rendezése kétségkívül feladat, ám ez "nem indok a korrupcióra" - fogalmazott a kérdésben Mikola István.

Minden második doktor a többszintű biztosítási rendszer bevezetésében látna megoldást, vagyis egy olyan rendszerben, amelyben a páciens a TB járulék ellenében alapszintű ellátást vehetne igénybe, míg az emelt szintű ellátásért - mint ahogyan más szolgáltatási területeken ez egyébként is bevett gyakorlat - meghatározott plusz összeget lenne köteles kifizetni a beteg. A válaszadó orvosok - főként szakorvosok - egynegyede a kórházak finanszírozásában, az ahhoz kapcsolódó beruházásokban, fejlesztésekben látna megoldást, míg 15 százalékuk - a háziorvosok közel 30 százaléka - a vizitdíj újbóli bevezetésétől remélné a helyzet javulását. A hálapénz-bevétel hivatalossá tételét, vagyis számla ellenében történő elszámolását csak néhány orvos tartja megoldásnak. Erre a megoldásra Mikola István többször tett már utalást, álláspontja szerint a megoldást az orvosi tevékenységek díjainak pontos meghatározása jelentené. Az egészségügyi bizottság elnöke úgy látja, az európai gyakorlat, a szabad szellemi foglalkozású szerződéses orvosi jogállás újragondolása lehet a megoldás. Ennek lényege, hogy az orvosi tevékenységek díjtételei előre, jogszabályban meghatározottak, így a rendszerben mindenki tudja, hogy egy orvos egy bizonyos munkáért, beavatkozásért mennyi pénzt kap az egészségbiztosítástól

A paraszolvencia megoldását illetően sok orvos válaszában megjelent a beteg felelősségvállalásának problémája is. Hiszen a páciensek sokszor hajlamosak elfelejteni: nekik nem csak jogaik, de - elsősorban saját érdekeiket szolgáló - szigorú kötelezettségeik is vannak az orvossal szemben. Sokszor a beteg nem működik együtt, az orvosi javaslat ellenére tovább folytatja az egészségtelen életmódját, bár közvetlen költséget nem jelentene ennek megváltoztatása.

A Népszava teljes cikkét itt olvashatja!